2019. február 5., kedd

DÉLELŐTT | 
Csak ez tehet szabaddá

Igehely: Jn 8:31-38; Kulcsige: 8:32 „Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.”

Jézus tudta, hogy az ige hallgatása, megértése, befogadása és megtartása segítheti hallgatóit a tanítvánnyá válásban. Az Úr tanítványainak az a kiváltság jutott, hogy megismerjék az igazságot, ami szabaddá teheti őket. Van vélt és valódi szabadság. A zsidók úgy vélekedtek, hogy ők szabadok, mert Ábrahám utódai. Viszont megfeledkeztek arról, hogy a Római Birodalom igája alatt éltek. Tehát szabadságuk csak vélt, s nem valódi, igazi szabadság volt.

A Mester mindenekelőtt nem a nemzeti szabadságra gondolt, hanem a lelki szabadságra. Ábrahám valódi utódai azok, akik a szabadító Igét, az Urat hittel elfogadják. A szolgaság alatt az Úr a bűn szolgáit értette. Ebből a szolgaságból csak a Fiú tehet bárkit szabaddá. Isten az Ő Fia érdeméért fogadott minket gyermekeiül. A Fiú érdemében többé már nem szolgák, hanem fiak, vagyis örökösök vagyunk. A legnagyobb szabadságunk az, hogy mennyei Atyánkhoz – és Krisztusban egymáshoz is – a szeretet köteléke köt minket a kegyelem által. Ebben a szabadságban az is jó, hogy szabad nem vétkezni. Öröm, boldogság e nagy családhoz tartozni. Ugye, te is e csodálatos családhoz tartozol már?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

A lopás bűne

Igehely: Jak 5:1-4

Isten törvényében a lopás is a tiltott tevékenységek közé tartozik. A Teremtő nem gazdagot és szegényt, hanem embert teremtett. A Biblia mégis több helyen beszél gazdagokról és szegényekről. Hogy jelent meg e társadalmi megkülönböztetés? Bűn-e a gazdagság? Önmagában nem. Ha tisztességes úton, Isten áldásaként jutott hozzá valaki, hálás is érte, nem tette tönkre jellemét, ha kézben van tartva, nem a szívben, akkor minden rendben van. Érdem-e a szegénység? Az üdvösség szempontjából nem, de Megváltónk ezt prédikálta: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5:3)

Igénk szerint miért és mire figyelmezteti Jakab apostol a gazdagokat? Arra, hogy ne zsarolással, lopással, visszatartással, igazságtalan úton, jogtalanul, a szegényeket megkárosítva gazdagodjanak, mert az ilyen tevékenységet Isten megítéli és megbünteti. Az Úr Jézus arra figyelmezteti hallgatóit, hogy a földi kincseknek, gazdagságnak több ellensége van. Ilyen például a moly, a rozsda vagy a tolvaj. Megváltónk a kincsgyűjtés, az igazi gazdagodás helyéül a mennyországot ajánlja, ahol a kincsnek, gazdagságnak semmilyen ellensége nincs, lopásról szó se lehet, mert ott nincs bűn, nincs tolvaj.

Gergely Pál

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
8 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.