2019. március 12., kedd

DÉLELŐTT | 
Akik az övéi

Igehely: Jn 17:9-10; Kulcsige: 17:10 „És ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém, és én megdicsőíttetem őbennük.”

Egy humoros közmondás jól kifejezi és leleplezi az emberi viselkedést. Így szól: „ami a tied, az az enyém is, ami pedig az enyém, ahhoz semmi közöd.” Jézus ennek az ellenkezőjét mondta főpapi imájában. Az első helyre tette, hogy „ami az enyém, az mind a tied.” Minden Istené, és minden jót tőle kapunk.

Egy testvér missziót kezdett egy új helyen. Eredményes volt. Végre! Egy másik testvér is meglátogatta az új csoportot, mire az előző: ők az enyémek, neked ott nincs mit keresni! „Az enyim, a tied mennyi lármát szüle, Miolta a miénk nevezet elüle.” – mondta hajdan Csokonai.

Jézus tudta, hogy az övéit az Atya adta neki, ezért nyugodtan bízta őket az Atya kezére halála előtt. Ettől még az övéi maradtak, személye és munkája dicséretére.

Kié vagy? „Nem a magatokéi vagytok.” (1Kor 6:12) „Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái.” (1Kor 7:5) Méltósággal tölt-e el, hogy Jézushoz és a mennyei Atyához tartozol? Vannak-e embereid, akikért közbenjársz – mint Jézus – anélkül, hogy a büszkeséged zálogának tekintenéd őket?

Sallai Jakab

DÉLUTÁN | 

Ha gonoszt cselekszik, az Úr is megbánja

Igehely: Jer18:1-6, 9-10

Ha gonoszt cselekszik – mármint az ember – annak ellenére, hogy sok jó és szép ígéretet kapott Istentől, akkor Isten visszavonja ígéreteit. Itt ebben az értelemben kell felfognunk a megbánást. Neki van hatalma erre. Ő szuverén Úr. Teremtőnknek sokkal nagyobb hatalma van életünk felett, mint a fazekasnak az agyag felett. A fazekasmesternek joga és szabadsága van arra, hogy eldöntse, mit tesz az agyaggal vagy az edénnyel. „Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? Mondhatja-e alkotójának az alkotás: Miért formáltál engem ilyenre? Nincs-e hatalma a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanabból az agyagból az egyik edényt nemes célra, a másikat pedig közönségesre formálja?” (Róm 9:20-21)

Ez az üzenet intsen minket alázatra és szent komolyságra. Nem bizakodhatunk el, és nem lehetünk felelőtlenek, azt gondolva, hogy bármit tehetünk, mert Isten úgyis megbocsát. Nem számíthatunk ígéretei beteljesedésére, ha életünket nem igazítjuk Őhozzá. Légy formálható a Mester kezében, tedd a jót, és megbecsült edény leszel!

Sallai Jakab

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.