2020. december 22., kedd

DÉLELŐTT | 
A szabadító Istenben reménykedve

Igehely: Mik 7:1-10; Kulcsige: Mik 7:7 „De én az Urat várom, szabadító Istenemben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem!”

Kedves olvasó, ha valamilyen ellenség gyötör, ez az ige neked szól. Legyen szó emberről vagy démonról, legyél ártatlan vagy hibás abban a helyzetben, amiben vagy, Isten gyermekeként számíthatsz Atyádra. Az egyetlen feltétel a megfelelő hozzáállásod: az alázat! Az egyik kísértés, hogy kezedbe vedd a sorsod, és megoldd a helyzeted. A másik kísértés pedig, hogy összetörj, és feladd a teher alatt. Az alázat azt jelenti, hogy magadról és a problémáról is Istenre emeled tekinteted.

Gyermekként édesapádat láttad a legerősebbnek. Isten gyermekeként látod-e Atyádat olyannak, mint aki a legnagyobb hegyeket is porrá tudja zúzni érted? Mikeás nehéz helyzetében ráébred arra, hogy Isten az ő apukája, és kinyújtott kézzel várta a segítséget tőle. Nincs más és jobb lehetőség: számára Isten az első és az utolsó remény! Mekkora alázat és bizalom: meg is fog hallgatni Istenem!

Vizsgáld meg imaéletedet, Istenhez való közeledésedet. Így bízol te is Atyádban? Rendíthetetlenül hiszed, hogy meg fog hallgatni? Az, aki képes volt Egyszülöttjét feláldozni érted, ebben a helyzetedben is szabadító Istened lesz!

Győrfi Elek Tóbiás

DÉLUTÁN | 

Megváltja őket

Igehely: Zsolt 72:1-19 Kulcsige: Zsolt 72:14 „Elnyomástól és erőszaktól megváltja őket, mert drága számára a vérük.”

A mi világunkban a király fogalma eltorzult. Olyannyira, hogy egyáltalán nem kötünk népünk vezetőihez olyan reménységeket, mint amiket ez a zsoltár köt a Messiás személyéhez. A mi vezetőinket úgy látjuk, mint akik saját érdekeiket képviselik. Maguk köré gyűjtik azokat, akik őket segíthetik még nagyobbá válni. Úgy látjuk őket, mint akiknek nem feladatuk a nyomorultak, nincstelenek, elnyomottak sorsával foglalkozni, ezt majd megoldják a civil szervezetek, egyházak. És mivel társadalmunk első számú vezetői nem képviselik ezt az ügyet, ezért az állampolgárok sem tartják fontosnak, hogy a maguk szintjén felelősséget vállaljanak a nyomorultakért, tisztelet a kivételnek!

Keresztyén testvéreim, ez az ünnep alkalmas arra, hogy a fejünkben és szívünkben helyre kerüljenek a dolgok, mivel a mi Királyunk nem a földi királyok mintáját követi. Olyan dolgot tesz, ami nem megszokott. Kimegy az utcára, és megáll beszélgetni a gazdaggal és a szegénnyel is, lehajol a koldushoz és a beteghez, a kirekesztettet és száműzöttet is méltatja segítségével. Méltó az éljenzésre! Ünnepeld szégyen nélkül!

Győrfi Elek Tóbiás

 Napi áhítat

– Mt 20:29–34; Kulcsige: Mt 20:34 „Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.”

Különös, ahogy Isten minden ember szívéhez utat talál. Az sem lehet akadály, ha nem lát. A két vak „meghallotta, hogy Jézus arra megy el”. Olyat is láttam, hogy evangélizáció végén siket ember jött előre, hogy megnyissa szívét Jézusnak, pedig nem volt jeltolmács. Az evangélium válasz az elesett embernek, ezért beleillik a lelkébe. Jézus azért jött, hogy örömhírt mondjon a szegényeknek. Erre érzett rá a két vak, és nem lehetett akadály az, hogy nem látnak, de az őket helyre utasító tömeg sem.