2020. június 3., szerda

DÉLELŐTT | 
Krisztus ajándékba adja Lelkét

Igehely: 1Jn 3:23-24; Kulcsige: 1Jn 3:24 „Aki pedig megtartja az ő parancsolatait, az őbenne marad, és ő is abban; és hogy ő bennünk marad, azt a Lélektől tudjuk meg, akit nekünk adott.”

Jézus önzetlensége tárul elénk ma reggel. Amit az Atyától kapott, kész megosztani övéivel.

Az ajándéknak az ajándékozó felé kell fordítania a tekintetünket. Ez a Szentlélekkel kapcsolatosan is igaz, aki Jézus Krisztust és az Ő szavát helyezi a hívő fókuszába (Jn 16:14; 14:26).

Ez a Lélek elsősorban a Jézus Krisztusba vetett hitre emlékeztet, ami által igazakká lettünk. Az Ő nevében való gyakorlati hitre, ami a hívők számára nem egy választási lehetőség, hanem Isten parancsa. Másodsorban a Lélek az egymás iránti szeretet fontosságára figyelmeztet, ami tanítványságunk, Jézushoz tartozásunk ismertetőjegye (Jn 13:35). Ezt a Lélek gyümölcsként termi Isten gyermekeiben (Gal 5:22). Enélkül nem sokat érnek a Léleknek tulajdonított többi ajándékaink. Harmadsorban a Jézustól kapott Lélek a Benne való megmaradásra késztet, ami az Ő parancsai megtartásának következménye. Aki nem figyel Jézusra, nem élhet Őbenne, és Jézus sem abban.

Az ajándékot vagy az Ajándékozót szereted jobban? Hited, testvérszereteted, Jézushoz való ragaszkodásod a Lélek jelenlétét igazolja életedben?

Kiss Zoltán

DÉLUTÁN | 

Ugyanaz a Lélek, Úr és Isten

Igehely: 1Kor 12:1-6; Kulcsige: 1Kor 12:3 „Ezért tudtotokra adom, hogy senki sem mondja: „Jézus átkozott”, aki Isten Lelke által szól; és senki sem mondhatja: „Jézus Úr”, csakis a Szentlélek által.”

A korinthusi gyülekezet tagjainak nagy része a görög misztériumvallások kötelékeiből szabadulva lett Jézus követőjévé. Régi életükben gyakoriak voltak a transzcendens élmények, ahol a démoni erők gyakran kerítették őket extázisba, önkívületi megtapasztalásokba, ami hitelesítette számukra az ún. isteni erők valódiságát, akiket Pál néma bálványoknak nevez.

A régi, titkos jeleségekkel ellentétben a lelki ajándékokról Isten igéje világos, tiszta képet ad. Erre ma is nagy szükség van, mivel a tudatlanságból fakadó csűrés-csavarás óriási veszélyeket rejt (2Pt 3:16).

Krisztus Úr voltáról a Szentlélek tesz bizonyságot, aki Jézust a hívő életének középpontjába helyezi. A kegyelmi ajándékok sokfélék, de különbözőségeik ellenére ugyanattól a Lélektől származnak. A szolgálat területei sem egyformák, de azokat mind az Úr rendelte. A cselekedetek fajtái is széles skálán mozognak, de mindegyikre ugyanaz az Isten késztet. Szolgáljunk ajándékainkkal egymásnak úgy, mint Isten kegyelmének jól sáfárai (1Pt 4:10)!

Kiss Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: Gal 5:22–23; Mt 11:27–30 Kulcsige: Mt 11:29 „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.”

Az Úr Jé­zus­nak olyan el­vá­rá­sai van­nak a ta­nít­vá­nyai felé, amik az (ó)em­be­ri ter­mé­szet­tel tel­je­sen el­len­té­te­sek, sőt meg­va­ló­sí­ta­ni­uk is le­he­tet­len volna, ha nem Ő lenne a Mes­te­rük. Is­me­ri vér­mér­sék­le­tün­ket, lát­ha­tat­lan har­ca­in­kat, és tisz­tá­ban van az em­be­rek kö­zött való for­go­ló­dá­sunk min­den as­pek­tu­sá­val. Ezért be­szél a meg­ter­he­lő­dés­ről és meg­fá­ra­dás­ról, a lélek nyug­ta­lan­ko­dá­sá­ról, amik rend­sze­rint az em­be­ri kap­cso­la­tok­ban ki­ala­ku­ló egye­net­len­sé­gek, konf­lik­tus­hely­ze­tek és a saját gyen­ge­sé­günk­re való össz­pon­to­sí­tás miatt kö­vet­kez­nek be.