Igehely: Jn 13:16-18; Kulcsige: Jn 13:17 „Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha meg is teszitek.”
Napjaink egyik legnagyobb csapdája az élettel való kérkedés kísértése. Mit nem adna az ember azért, hogy híressé váljon, gazdagságot szerezhessen, a dobogó legfelső szintjéről integethessen azoknak, akik alul maradtak. Elhisszük, hogy egy ilyen élet az, ami igazán számít, amire mások felnéznek, amivel bebizonyíthatjuk magunknak és másoknak is, milyen nagyszerű dolgokra vagyunk képesek. A könyöklések az első helyekért, vezető pozíciókért még a gyülekezeti közösségeinket sem kerülik el. Azt gondoljuk az a nagy, aki minden vasárnap a szószéken áll, erőteljes vagy éppen sírós hangon imádkozik vagy lelkesen énekel, de ritkán jutnak eszünkbe Jézus szavai: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája” (Mk 9:35).
Jézus földre jövetelének egyetlen célja volt, „hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért” (Mt 20:28). Olyan vezetője lett elgyötört és elesett népének (Mt 9:36), aki kész volt életét adni megmenekülésükért (Jn 10:11). A kezeket, amelyek nagycsütörtökön a tanítványok lábait mosta, a lábakat, amelyek a felház poros földjén térdeltek, odaszegezték a keresztfához. Mezítelen oldalát lándzsával szúrták át. Jézus tőled is kérdezi: Érted, hogy mit tettem veled?
Szabó László
Betöltve a Krisztus evangéliumát
Igehely: Róm 15:14-21; Kulcsige: Róm 15:20-21 „Ezért úgy tartottam becsületesnek, hogy az evangéliumot ne ott hirdessem, ahol Krisztust már ismerik, hogy ne idegen alapra építsek, hanem amint meg van írva: „Meglátják őt azok, akiknek még nem hirdették, és akik még nem hallották, azok megértik.””
Pál apostol arra kapott az Úrtól elhívást, hogy a pogányok apostola legyen. Küldetését az elveszett nem zsidó emberek felé Isten már megtérésekor kijelentette a damaszkuszi Anániás által, akit az Úr azért küldött hozzá, hogy imádkozzon érte. Így szólt az Úr Anániáshoz, amikor ő félelmében vonakodott attól, hogy a tarzusi Saullal találkozzon: „Menj el, mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a pogányok, a királyok és Izráel fiai elé” (ApCsel 9:15).
Pál valóban mindenfelé hirdette Krisztus evangéliumát (19. v.). Szolgálatát teljesítette, elvégezte, betöltötte, befejezete. Három missziós útja során körbe fogta a Földközi-tenger keleti partvidékét az evangélium üzenetével. Tízévnyi missziós tevékenysége igazi úttörői munka volt, hiszen olyan nagy városokban alapított gyülekezeteket, ahol még az emberek soha azelőtt nem hallották a Jézus Krisztusról szóló örömüzenetet (Róm 15:20).
Nekünk is küldetésünk, hogy az evangélium üzenetét ismertté tegyük a környezetünkben élő emberek felé. Az Úr segítsen, hogy Jézushoz hasonlóan, dicsőséget szerezzünk az Atyának azáltal, hogy elvégezzük a ránk bízott munkát (Jn 17:4)!
Szabó László
