2020. május 21., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Felkészülten várhatják Jézus Krisztust

Igehely: 1Tim 6:10-14; Kulcsige: 1Tim 6:14 „Hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig.”

Jeles naphoz érkeztünk, Jézus Krisztus mennybemenetelének napjához. Ez a nap tapasztalatom szerint belesimul a hétköznapokba, olyan, mint a többi csütörtök. Pál apostol beszél egy időpontról, ami be fog következni. Ez nem más, mint Jézus Krisztus visszajövetele. Időpontja ismeretlen, bármennyire is igyekeznek ezt sokan, sokszor kiszámítani, megjósolni. Ezek a számolgatások veszélyesek, hiszen az emberi természet része az, hogy számítgat. Ezért is fontos, hogy ne arra figyeljünk, hogy mikor, hanem arra, hogy hogyan várjuk Krisztus Urunkat.

Hogyan? Szeplőtelenül! A Károli fordítás elég konkrét: mocsoktalanul. Ehhez nem kell további magyarázat, úgy hiszem. A másik, amit Pál apostol megemlít: feddhetetlenül. A héten már szóba került, hogy oly módon kell élni, hogy az ellenségünk ne találjon fogást rajtunk. Nos, ebben az esetben is erről van szó.

Kedves olvasó! Most arra kérlek, hogy a heti gondolatokat abból a szempontból vizsgáld meg, hogy azok mi módon szolgálhatják a felkészülésedet Jézus Krisztus visszajövetelére!

Kondács Gábor

DÉLUTÁN | 

Szemük elől eltakarta a felhő

Igehely: ApCsel 1:6-14; Kulcsige: ApCsel 1:9 „Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől.”

„Galileai férfiak, miért álltok itt az eget nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, ugyanígy fog visszajönni, ahogyan felmenni láttátok őt a mennybe.” Sokszor elgondolkodtam, mit érezhettek ezek a férfiak, amikor ez velük, a szemük láttára megtörtént.

Az, ami számukra fontos volt, nincs többé. Gondoljuk végig! Jézust, a Messiást, megfeszítik. Eltemetik, vége! Kimennek a sírhoz, nincs ott, most már biztosan vége mindennek! Aztán a feltámadott Jézus megjelenik, felcsillan ismét a remény: még sincs vége, igaz volt minden! Most megint itt vannak, a szemük láttára valósul meg, amiről Jézus beszélt nekik. Mi játszódhatott le bennük? Talán teljes összeomlás? Meggyőződésem, hogy pünkösdkor, a Szentlélek kiáradásakor világossá vált minden számukra. Onnantól kezdve erővel hirdették Isten evangéliumát.

Oly sokszor a mi szemünk elől is eltakarja Istent és az ígéreteit az élet nehézsége, a hitetlenség, és sok más dolog. Pedig „ugyanígy fog visszajönni, ahogyan felmenni láttátok őt a mennybe”. Jövel, Uram, Jézus!

Kondacs Gábor

 Napi áhítat

Igehely: 2Kor 10:1–6 Kulcsige: 2Kor 10:1 „Krisztus szelídségével és gyöngédségével kérlek titeket én, Pál, aki – némelyek szerint – szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek, de távollétemben erélyes vagyok hozzátok.”

A sze­líd ember ke­mé­nyen har­col. Tudja, hogy a test­ben való lét min­den pil­la­na­ta az el­bu­kás le­he­tő­sé­gét rejti, ezért arra tö­rek­szik, hogy ne test sze­rint éljen, és ne testi módon ha­da­koz­zon. A bűn elő­ször a gon­do­la­tok­ban keres fész­ket, majd onnan ki­in­dul­va ural­ja le az ér­ze­lem­vi­lá­got, a test tag­ja­it. Ezért a hívő ember el­ső­sor­ban a saját gon­do­la­ta­i­val vívja meg a har­cot, azo­kat igyek­szik fog­lyul ej­te­ni a Krisz­tus irán­ti en­ge­del­mes­ség­re. Nem kicsi küz­de­lem ez!