2020. március 12., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Bemerítő János halála

Igehely: Mt 14:1-12; Kulcsige: Mt 14:10 „Elküldte embereit, lefejeztette Jánost a börtönben.”

Bemerítő Jánosra jellemző volt, hogy nem alkudott meg a világgal. Heródes Antipás vadházasságban élt testvére feleségével. Ezt szóvá tette János: nem lenne szabad vele élnie. János védelmezte a tiszta erkölcsöt, amit a törvény is megkövetelt. Amiatt, hogy szólt Heródesnek, börtönbe került. Heródes nem ölette meg a börtönben, mert félt a néptől, mivel prófétának tartották. Végül János halálához a király fényűző élete is hozzájárult. Születésnapját ünnepelve tett egy meggondolatlan ígéretet Heródiás lányának, aki táncával elkápráztatta az ottlevőket. Azt mondta, bármit kér, megadja. A lány, anyja gonosz tanácsát megfogadva, Bemerítő János fejét kérte. Végül a király teljesítette kérését. János élete Isten kezében volt, ezt Isten megengedte, de Heródes ítélete nagyobb lesz. Az ige azt mondja, hogy: „mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják” (2Tim 3:12). „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket” – mondta Jézus a tanítványainak (Jn 15:18).

Hogyan szoktál kiállni az Ige igazsága mellett? Mi segíti, és mi akadályozza a megalkuvás nélküli életet?

Kelemen Szabolcs

DÉLUTÁN | 

Megfontolt ifjúkor

Igehely: Préd 11:9-12:1 (12:1-3); Kulcsige: Préd 12:1 „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, melyekről ezt mondod: nem szeretem őket!”

A prédikátor könyvében hasznos tanácsokat találunk az ifjúkorra nézve. Arra szólít fel Isten igéje, hogy majd számot kell adnia az embernek minden tettéért. Megfontolandó, hogy egy fiatal mit enged meg magának ifjú éveiben. Szabad örvendezni és jókedvűnek lenni. Örvendezni annak, amit az Úr ad. Jókedvűnek lenni a szolgálatban, örömmel vállalni küldetést az Úrért. Fontos, hogy egy mai fiatal hasznosan tudja eltölteni ifjúságát. A legjobb, ha az Úr szerint tudunk élni.

Isten igéje emlékeztet arra is, hogy a szívünkben ne adjunk helyet a haragnak és a gonosznak. Ne felejtsük el, hogy az ifjúkor és a fiatalság mulandó. Nem tart örökké, elmúlik, mint ahogy a földi életünk is. Törekedjünk arra, hogy szívünk Isten jelenlétével és igéjével legyen tele. Úgy tervezzünk ifjúságunk idején, hogy az legyen kedves Isten előtt is. Arra is felszólít Isten igéje, hogy a fiatal ifjúsága idején gondoljon Teremtőjére. Érdemes fiatalon keresni Istent, és akarata szerint élni. Aki már fiatalon megtér, és követi az Urat, annak lehet majd szép öregkora. Segítsen az Úr, hogy akik elindultunk a követésében, jól is érkezzünk meg!

Kelemen Szabolcs

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.