2021. január 15., péntek

DÉLELŐTT | 
Orvos a betegnek

Igehely: Mk 2:13-17; Kulcsige: Mk 2:17 „Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt hozzájuk: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”

Lévi szerette a pénzt. Hivatalában azon fáradozott – akár törvénytelenül is –, hogy minél több pénze legyen. Ezért őt és vámszedő társait senki nem szerette. De Jézus meglátta őt, és így szólt hozzá: „Kövess engem!” Jó állása, gazdagsága, családja, de még barátai sem tarthatták őt vissza attól, hogy Jézus hívásának engedelmeskedjen. Mielőtt azonban mindent otthagyott volna, házában nagy vendégséget készített. Jézus és tanítványai mellett sokan részt vettek még, köztük bűnösök és vámszedők is, akik szívesen hallgatták Jézust. A farizeusok és írástudók azonban a tanítványok szemére vetették, hogy Mesterük együtt eszik bűnösökkel és vámszedőkkel. A tanítványok helyett a Mester válaszolt: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek: nem azért jöttem hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.” Lukács hozzáteszi: „megtérésre” (Lk 5:32).

Mátét valóban meggyógyította az áldott Orvos a bűn betegségéből. Hű követője lett Mesterének. Ő nem tett úgy, mint Péter és János, akik amikor csalódtak, visszatértek hálóikhoz. Ő soha nem tért vissza a vámszedő asztalhoz.

Mi hű követői vagyunk Mesterünknek?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

Az Úréi vagyunk

Igehely: 1Kor 6:18–20; Kulcsige: 1Kor 6:19 „Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok?”

Pál apostol idejében Korinthus a világ legerkölcstelenebb városa volt. Ezrek látogatták az ott található Aphrodité, szerelemistennő templomát, és szexuális kapcsolatot létesítettek az abban szolgáló papnőkkel. Ezt a korinthusiak nem tekintették bűnnek. Jelszavuk ez volt: „úgy élj, mint Korinthusban!” Ilyen embereknek hozta Isten szolgája a tiszta evangéliumot. Az olvasott igékben az apostol azt hangsúlyozta, hogy a korinthusiak nem a magukéi. Ez a kijelentés időszerű ma is. Milyen alapon élték erkölcstelen életüket a korinthusiak? Az 1Kor 6:12/a-ban található jelszó – „mindent szabad nekem” – alapján. A Krisztus által hozott szabadságban nincs benne, hogy a megszabadított ismét megkötözze magát a bűnnel.

A másik hivatkozásuk az 1Kor 6:13/a-ban van: „Az eledel a gyomorért van, a gyomor meg az eledelért.” A szexualitást ők úgy tekintették, mint egy kielégítésre váró testi vágyat, és nem úgy, mint Isten ajándékát, amely a házasságon belül öröm és áldás, de azon kívül romboló tényező.

Isten képére és hasonlatosságára teremtettünk, megváltatásunk által beépülhettünk Krisztus testébe, a gyülekezetbe. Így testünk a Szentlélek tiszta és szent temploma, ezért nem vagyunk a magunkéi.

Gergely Pál

 Napi áhítat

Igehely: Róm 10:14-17 Kulcsige: Róm 10:16 „Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, hiszen Ézsaiás is ezt mondja: «Uram, ki hitt annak, amit tőlünk hallott?»”

Ezzel a 4 kérdőmondattal az apostol arra az igazságra mutat rá, hogy az üdvösség hit általi megragadását meg kell előzze az evangélium hirdetése és tartalmának feltárása. A valódi hitnek ugyanis tartalma van, amit Isten írott Igéje tár fel. Az üdvösség tehát azoké, akik meghallják és hiszik, amit/akit az evangélium bemutat. De miért olvasunk akkor engedelmességről is? Talán ez lenne az ember része, mint saját hozzájárulása az üdvösséghez, netalán kiegészítése? Szó sincs róla! Tudjuk, hogy az üdvösség teljes mértékben Isten munkája, amit ajándékként ad az embernek.