2021. november 13., szombat

DÉLELŐTT | 
Forrás a mennyben

Igehely: Jel 21:5-8; Kulcsige: Jel 21:6 „És ezt mondta nekem: Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.”

Ezen a földön sokszor megszomjazunk. Egy pohár friss víz már enyhíti a szomjúságunkat, de fontos, hogy legalább két liter folyadékot fogyasszunk naponta. Aztán előfordul, hogy úgy gondoljuk, el kell érnünk ezt is, meg azt is, megszomjazunk erre is, meg arra is. A tapasztalat is mutatja, hogy megszerezhetünk bizonyos dolgokat, elérhetünk sok mindent, de a lelkünk szomjúságát azok nem elégítik meg.

Áldottak vagyunk, ha megtaláltuk a Forrást, felbuzogott a mi lelkünkben is, és mások számára is tudjuk kínálni azt. Azonban még nem értünk a célba. A mindennapi életben még van ugyan ami lehúz, beszennyez, megsebesít, mégis már egy másfajta szomjúság jelentkezik a lelkünkben. Mert vágyunk a szentségre, a tisztaságra, a hűségre. Vágyunk a Krisztusban való növekedésre, Isten mélyebb megismerésére. Vágyunk mások megmenekülésére, üdvösségre jutására. Vágyunk győzni a bűn felett és győzni az ellenségen. Vágyjuk a krisztusit, a mennyeit már itt a földön.

Az, ami itt elkezdődött, majd ott a mennyben lesz teljessé. Itt lelkünk szomját Isten szava és az Ő dicső jelenléte oltotta, ott majd fizikailag is ihatunk az élet vizének forrásából. Vágyod–e ezt? Szomjazol–e erre?

Kelemen Sándor

DÉLUTÁN | 

Akik örök pusztulással bűnhődnek

Igehely: 2Thessz 1:3–10; Kulcsige: 2Thessz 1:7b-8 „Mert amikor az Úr Jézus megjelenik a mennyből hatalmának angyalaival, tűz lángjában, bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának.”

Bátorítóak és vigasztalóak Pál apostolnak az itt leírt szavai. Újra két táborról beszél és nagyon gyakorlatiasan. Ki ne találná szembe magát a mindennapi életben szenvedéssel, háborgatással, nyomorúsággal? Isten gyermekei ezekben edződnek, ezekben megmutathatják növekvő hitüket, hűségüket, kitartásukat. Vannak pedig azok, akik másoknak gyötrelmet okoztak, vagy akár több–kevesebb jót is tettek, de nem hittek Krisztusban, az Ő helyettes áldozatában. Így hazuggá tették Istent, fölöslegessé tették magukra nézve Krisztus áldozatát és örökre elvesztek. Örök pusztulással fognak bűnhődni az Úrtól és az Ő dicső hatalmától. (9v.)

Akik azonban hittek a hirdetett igének, azok a Szentlélek munkája nyomán újjászülettek, részesei lettek már itt a földön az isteni természetnek és dicsőítik Istent itt és a mennyországban egyaránt. Ezekben az emberekben Isten ragyog, életükben megdicsőül Isten itt és a mennyországban egyaránt.

Törekedjünk az utóbbira: higgyünk Istennek, higgyünk az Ő szavának, tartsunk ki állhatatosan a nehézségekben is és szeretettel szolgáljunk, mert biztos, hogy jutalmát vesszük és mienk Isten országa.

Kelemen Sándor

 Napi áhítat

Igehely: Mt 21:23–27; Kulcsige: Mt 21:27 „Ezért ezt felelték Jézusnak: Nem tudjuk. Ő pedig így válaszolt nekik: Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket.”

Miért kérdőjelezték meg némelyek Jézus tekintélyét a földön jártakor? Nyilván azért, mert hitetlenek voltak, és az életük haszontalan, kivágni való fügefa volt. Itt már nemcsak az volt a baj, hogy hiányzott a jó gyümölcs, hanem megjelentek a keserű, mérgező gyümölcsök – a keserű irigység és a gyilkos büszkeség. A nép elbizakodott vezetői alábecsülték Jézus tekintélyét, és túlbecsülték a sajátjukat. Úgy vélték, hogy Jézus népszerűsége fenyegetést jelent számukra, ezért minden eszközt megragadva igyekeztek Jézus tekintélyét csökkenteni, a magukét pedig emelni.