2021. november 14., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Ábrahám türelme

Igehely: Zsid 6:11-20; Kulcsige: Zsid 6:15 „És így, miután Ábrahám türelemmel várt, beteljesült az ígéret.”

Ma Ábrahámról olvastunk, aki béketűrésével megnyerte az Isten által adott ígéreteket, s ezzel példaképünk lett. Sokat várt, és türelmesen, mivel Isten esküvel megerősített szavát elhitte. Nem volt könnyű várni, különösen arra az ígéretre, hogy „megsokasítván megsokasítalak téged”. (14. v.) Vén korában született Izsák, az ígéret egyetlen gyermeke, de beteljesedett, amit Isten mondott, mert nagy nép származott majd tőle.

Nekünk, ma élő keresztyéneknek is hinnünk kell abban, amit Isten ránk nézve Jézus által kijelentett. Milyen ígéretet adott nekünk Isten? Jézus mondja a Jn 3:16-ban: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Aki hisz Jézus Krisztusban teljes szívével, Isten megmenti és örök élettel ajándékozza meg. Isten nem hazudik, valóra váltja ígéretét, de ebben nekünk bízni kell és kivárni, amíg ez beteljesedik. Lelkünknek ez vigasztalás és biztonság a földi szenvedések és kísértések között, de reménység is, ami be fog teljesedni! Mi az alapja a reménységünknek? Először Isten ígérete, ami a Bibliában ki van jelentve. Másodszor, Jézus előre ment, mint útnyitó, aki „kijárta” számunkra a mennybe vezető utat, és helyet készít.

„Az én Atyámnak házában sok lakóhely van, ha pedig nem volna megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok ti is ott legyetek.” (Jn 14:2-3)

Kedves olvasó, hiszel-e az örök üdvösségben, amit Jézus szerzett meg kifolyt vére által a keresztfán? Ha ott van a szívedben a hit, tápláld ezt még a mai napon is az Ige hallgatása által, a közösség gyakorlása által, és engedd, hogy megerősítsen az Úr.

C. H. Spurgeon azt mondta: „Mindennap újból kell hinni, a tegnapi hit a mai napra mit sem használ.” Mindennap erősödhet a Krisztusba vetett hitünk, s ezzel erősödik az üdvösség-hitünk is, mert az nincs elválasztva Jézustól. Adjon a Szentlélek üzenetet, vigasztalást, hogy a várakozásban türelmesek legyünk, és közben elvégezzük azt az értelmes munkát, amit Isten országáért, Jézusért vállaltunk.

Budai Lajos Dániel

Imaáhítat: 

Imaáhítat: Adjunk hálát Isten élő és ható Igéjéért! – Zsid 4:12

Bibliaóra: 

Bibliaóra: Ő vezeti az imáinkat – Jn 17:1-26 (Jn 17:9-10)

DÉLUTÁN | 

„Nem vet el örökre az Úr!”

Igehely: JSir 3:18–42; Kulcsige: JSir 3:31-32 „Mert nem vet el örökre az Úr. Még ha megszomorít is, irgalmaz, mert nagyon szeret.”

Ez az igerész egy gyászköltemény. Isten megfegyelmezte népét, szenvedést, halált és fogságot engedett meg. Jeremiás Kr. e. 586-ban szemtanúja volt Jeruzsálem ostromának és teljes pusztulásának. A babiloni hadsereg felégette és lerombolta a város épületeinek nagy részét, a túlélőket pedig fogságba vitte. A próféta tudja, hogy rászolgáltak a fenyítésre, és méltán van rajtuk Isten haragja. Azonosul népével és együtt szenved velük. De miközben siralmait mondja, a reménynek is hangot ad: „Nem vet el örökre az Úr!” (31v.) Isten fegyelmez, de nem azért, hogy elpusztítson végképp, hanem azért, hogy megtisztítson. Szerető Isten, de szent Isten is, aki nem tűri a bűnt szövetségese életében.

Ha visszatekintünk az eltelt éveinkre, felidézhetünk mi is olyan időket, melyek által Isten felrázta világunkat. Megengedte Amerika ellen a terrortámadást. Nagy ébresztő volt ez Amerikának és az egész világnak. Több európai országban szintén történtek hasonló támadások, melyek úgy szint figyelmeztetések voltak. A COVID járvány is egy nagy intés. Tudom, sokan sokféle módon értelmezik, de látnunk kell, hogy Isten ez által is tanítani akar valamit. Nekem személy szerint nem a betegség jelentett szenvedést, mert eddig ettől megóvott az Úr, hanem az, hogy gyülekezetileg nem találkozhattunk. Heteken át üres volt az imaház, az Úr házába igyekvőket nem láthattam, és a dicséret hangja sem volt hallható. Volt ugyan öröm a szívemben, a családban is, de a gyülekezetben kapott lelkület után mégis sóvárogtam.

Nagyra kell értékelnünk, hogy Isten szól, küldi az Igét a hirdetőkön keresztül. Ugyanakkor becsülnünk kell a találkozás lehetőségét az Ő házában is, mert ez erősíti hitünket.

Ma este, amikor imádkozunk, legyen helye az önvizsgálatnak is. Az Ige ezt mondja: „Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.” (40-41v.) Ha van bennünk gőg, nemtörődömség, könnyelműség, tisztuljunk meg belőle. Isten tudja mi van a szívünkben. Ha csendes hangra nem hallgatunk, tud ítélni is, de az övéit nem hagyja csak úgy eltávolodni, mert féltőn szerető Isten. Ő jó Isten.

Budai Lajos Dániel

 Napi áhítat

Igehely: Mt 20:17–28; Kulcsige: Mt 20:27 „És aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok.”

Két testvér-tanítvány szeretne „helyezkedni” Isten országában, anélkül, hogy tudnák, hogy mi is ez az ország. A lobbitevékenységbe anyjukat is bevonják. A kérdés időzítése is azt mutatja, hogy nagyon nem értik Jézust, aki éppen harmadjára beszél a rövidesen bekövetkező haláláról és feltámadásáról. Lukács szerint még az utolsó vacsora estjén is azon megy a vita, ki a nagyobb Isten országában. Jézus válaszából kiderül, hogy maga a kérdés föltevése is rossz: „Tudjátok, hogy a népek felett zsarnokoskodnak fejedelmeik, és vezetőik hatalmaskodnak rajtuk.