2021. október 18., hétfő

DÉLELŐTT | 
Az Isten Báránya

Igehely: Ézs 53:4-9; Kulcsige: Jn 1:29 „Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!”

Amennyire nem tudunk betelni Jézus hatalmával, nagyságával, annyira felfoghatatlan az, ahogy János bemutatja Őt a Jordán partján a hozzá jött küldöttségnek. Akiről Ézsaiás próféta 700 évvel korábban úgy ír, mintha ott lett volna a kereszt alatt, látta volna, ahogy némán szenved, tűr, mint a mészárszékre vitt bárány, az most itt áll személyesen. Ő az Isten Báránya! Mekkora kontraszt! A végtelen, az örök – egy múló emberi testben. A hatalmas, aki mindenki ítélőbírója lesz, az most egy kiszolgáltatott, alázatos, halálraítélt személy.

Ahhoz, hogy Isten a bűnös embernek megbocsásson, áldozatra volt szükség. Egy bárány halálára. Ez a Bárány volt Jézus. Az Isten Báránya. Ő küldte. Ő adta. Jézus pedig vállalta, hogy az legyen, aki elveszi a világ bűneit! „A mi bűneinkért kapott sebeket, a mi vétkeinkért törték össze. Őt érte a büntetés, hogy nekünk békességünk legyen, és az ő sebei árán gyógyultunk meg...az ÚR őrá vetette mindnyájunk vétkét.”

El tudom-e mondani, hogy az én bűneim miatt kellett meghalnia? Hogy a sebei árán meggyógyultam? Hogy most már békességem van? Így legyen!

Szűcs Zsolt

DÉLUTÁN | 

Új élet Thesszalonikában

Igehely: ApCsel 17:1–9; Kulcsige: ApCsel 17:4 „Néhányan hívőkké lettek közülük, csatlakoztak Pálhoz és Szilászhoz, ugyanúgy igen sok istenfélő görög is, valamint sok előkelő asszony.”

Pál és Timóteus, missziói útjukat folytatva, eljutottak Thesszalonikába. Mivel itt már volt zsinagóga, elmentek, hogy az Írásokat megvitassák. Missziót bárhol lehet kezdeni: akár a folyó partján, ahogyan ez Filippiben is volt; de a templomban is, ahol vallásos emberekkel lehet találkozni. Pál Jézus Krisztusról beszélt, hogy miért kellett meghalnia és feltámadnia a halálból. A hirdetett evangéliumra voltak, akik pozitívan, mások viszont negatívan válaszoltak. 

Így van ez ma is. Lesznek, akik hisznek és csatlakoznak Isten népéhez, akármilyen nemzetből, kulturális vagy szociális háttérből legyenek. De lesznek olyanok is, akik ellenkeznek, lehet még irigységből is, ahogyan Thesszalonikában volt. Az ilyen emberek társakat fognak keresni, hogy szembeszálljanak az evangéliummal.

Legyünk mi olyan hívő emberek, akik tudva, hogy nem minden ember fogadja jó szívvel az evangélium üzenetét, mégis folytatjuk a missziót, mert mindig lesznek olyanok is, akik engedelmeskednek az egyedüli igazságnak, és új életet nyernek Krisztusban. 

Kiss László

 Napi áhítat

Igehely: Mt 21:33–45; Kulcsige: Mt 21:38 „De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak egymás között: Ez az örökös! Gyertek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség.”

Az Úr Jézust sokféleképpen el lehet utasítani. Amint tegnap a két testvér példázatában láttuk, el lehet hárítani a hívását szép szavakkal, amelyek illedelmes és engedelmes szavaknak tűnnek, és el lehet utasítani durván, engedetlenül. A vége mindegyiknek büntetés, akárcsak a hanyag közömbösségnek. A szőlőmunkások a legdurvábban viszonyulnak a szőlősgazdához, ami tükrözi a farizeusok és a főpapok gyilkos ellenállását. Meg is értették, hogy Jézus róluk beszél, mivel ők voltak akkor a lelki munkások az Úr szőlőjében.