2021. október 31., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Légy felkészült arra a napra!

Igehely: Mt 24:32-51; Kulcsige: Mt 24:39 „És semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.”

Egy nap két kislány beszélget az iskolában, s az egyik mondja a másiknak: „Hallom, az iskola vezetősége a héten ellenőrzést tart az iskolában.” A másik kislány asztala rendetlen, piszkos volt, ezért ő azt mondta: „Holnap majd rendet teszek”. „De mi van, ha ma jönnek?” Erre a válasz: „Tudod mit, jobb, ha ma teszek rendet – és megőrzöm a rendet és a tisztaságot.” Erre a vigyázásra buzdít minket Isten Igéje is: „Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok.” (Mt 24:42)

Mivel olyan hívők vagyunk, akik folyamatosan várjuk Jézus visszajövetelét, fontos, hogy tiszta életet éljünk, megmaradva mindvégig Krisztusban. Ha biztosra tudnád, hogy Jézus ma jönne el, lenne, amit helyre kellene tenned az életedben? Kit kellene felhívnod és kivel kellene elbeszélgetned még Jézus visszajövetele előtt? Mi az, amin változtatnod kellene az életedben, ha biztosra tudnád, hogy ma Jézussal fogsz találkozni?

Akik várják Jézus Krisztus visszajövetelét, azok készek az önvizsgálatra és a megtisztulásra. Erről mondta János apostol, hogy akikben megvan ez a reménység (Jézus visszajövetelének várása), megtisztítják magukat. „Ezért, akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta.” (1Jn 3:3) Milyen nagyszerű ösztönzés a szent életre, ha felismerjük, hogy bármelyik pillanatban szemtől szembe találkozhatunk Jézussal. Vigyázva és folytonosan Krisztusban maradva lehet készen lenni az Úr visszajövetelére. ,,Azért legyetek készen ti is…” (44v.) Isten Igéje figyelmeztet minket, hogy legyünk felkészültek Jézus Krisztus érkezésére. Ez a készenlét azt jelenti, hogy nem vagyunk a meghátrálás emberei, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk (Zsid 10:38-39). Az Úrnak élünk és mindvégig kitartunk ebben! Akik várják Jézus visszajövetelét, azok bölcsen szolgálnak addig, amíg Jézus visszajön (45-46v.). A várakozásban nem szabad tétlenkednünk, mert sáfársággal vagyunk megbízva. Ilyen módon a készenléti állapothoz hozzátartozik a hűséges sáfárkodás azzal, amivel az Úr minket megbízott. Hogyan várod Őt vissza? Vigyázz a lelki közömbösség veszélyére!

Tóth Róbert

Imaáhítat: 

Imaáhítat: Adjunk hálát reformátor elődeink szolgálatáért! – Gal 1:6-8

Bibliaóra: 

Bibliaóra: Ő Isten, akit a világ gyűlöl – Jn 15:18-25; 16:1-4 (Jn 1:11-13)

DÉLUTÁN | 

Új élet hit által

Igehely: ApCsel 16:25–34; Kulcsige: ApCsel 16:31 „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe.”

Reformáció vasárnapján hadd emlékezzünk arra, hogy Isten a régiből is újat tud előhozni az újjászületés csodája által. A bűn deformálta életünket, de Isten képes reformálni. Legyen ma is az a kérésünk Isten felé, hogy újítsa meg az életünket, a gyülekezeteket és egész Európa keresztyénségét. Annak idején Pál és Silás Isten akarata szerint kerültek börtönbe. Biztosak voltak afelől, hogy Isten nem hibázott, hanem valami csodát akar tenni, amiben őket is fel akarja használni. Ha megfigyeljük a börtönőr személyét, akkor az látható, hogy még nem volt új élete. A börtönőr kétségbeesett, végezni akart magával, mert azt gondolta, hogy számára halálbüntetés jár, ha a foglyok megszöknek. (27v.) Milyen hamar kerül az ember a pusztulás mélységébe! Isten nélkül valóban kilátástalan és reménytelen az élet. Azonban az ilyen kétségbeesett, elveszett embereken is tud Isten könyörülni. Nincsen olyan mélység, amiből az Ő hatalmas keze ne tudná kiemelni az elveszett embert. A börtönőrnek szabadulásra, új életre volt szüksége, ami Krisztus által lehetséges. Pál és Silás menekülhettek volna ki a szabadba a földrengés után, de ők meglátták a lehetőséget az életmentésre. Ezért szólt a felhívás a börtönőr felé: „Semmi kárt ne tégy magadban!” (28v.) Erre a börtönőr remegve borult Pálék elé, és feltette az életbevágó kérdést: „Mit kell nékem cselekednem, hogy üdvözüljek?” (30v.) Ez a kérdés arról árulkodott, hogy Isten elkezdte benne a munkát. Belátta, hogy szüksége van változásra, menekülésre. Isten kegyelméből meglátta annak a szükségét, hogy megismerje azt az Istent, akinek Pál és Silás szolgált. Pál apostol elmondta az üdvösségre vezető utat: „Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz…” (31v.) Van tehát örömhír a legmélyebb mélységben levő embereknek is.

Krisztusban lehet ma is új élete az elveszett, bűnös embernek. Ezt hirdetjük hittel! (2Kor 5:17) A legnagyobb csoda az újjászületésnek a csodája, amikor egy régi emberből Isten újat teremt! Reformáció vasárnapján arról emlékezünk meg, hogy Isten ma is tud változást hozni az emberek életében.

Tóth Róbert

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?