2022. augusztus 22., hétfő

DÉLELŐTT | 
Újraindul az építkezés

Igehely: Ezsd 5:1-5; Kulcsige: Ezsd 5:5 „De a zsidók vénein rajta volt Istenük szeme, ezért nem akadályozták őket, míg jelentés nem ment Dáriushoz, és levélben válasz nem érkezett rá.”

Több mint egy évtizede leálltak a templom építkezési munkálatai, nem mozdult semmi a templom újjáépítése terén. A kudarc és a csalódás érzete ott lappangott az igazi hívők szívében, ahogy elhaladtak a létesítmény mellett. A befejezetlen munka állandó emlékeztető volt számukra arról, hogy nem figyeltek az Úr szavára, aki a templom újjáépítésére serkentette őket. De az Úr maga előállt, és gondoskodott arról, hogy a nép munkakedvét megújítsa.

Nekünk is szükségünk van arra, hogy az elkötelezettségeink területén megújuljunk! Amikor elcsüggedünk, csalódottak, levertek vagyunk, akkor van a legnagyobb szükségünk arra, hogy szívünk megújuljon és felülkerekedjünk. Mert ilyenkor hajlamosak vagyunk a felelősségeinktől elfordulni, és nem teljesíteni feladatainkat. De mindazok számára, akik megfáradtak, a túlterhelődés miatt összeroskadtak, akik hibáztak, vétkeztek, visszaestek, elfordultak, lemaradtak – egy csodálatos hírünk van. Lehetőség van újat kezdeni, vár rád egy friss elindulás! Ha visszafordulunk az Úrhoz, akkor Ő is felénk fordulva megújítja szíveinket.

Elhiszed, hogy egy teljesen új elhatározás mellett egy teljesen új életet kezdhetsz most is?

Pardi Félix

DÉLUTÁN | 

Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott

Igehely: Ez 18:21-25; Kulcsige: Ez 18:21 „De így szól az én Uram, az Úr: Ha rá is bocsátom Jeruzsálemre ezt a négyféle pusztító büntetést, a fegyvert, az éhínséget, a vadállatokat és a dögvészt, hogy kiirtsak belőle embert és állatot.”

Kétfajta emberről olvasunk az igében, egy gonosz emberről, aki megtér az Úrhoz, és egy igaz emberről, aki elhajol (elfordul) az Úrtól. Ha egy gonosz ember valóban megtér bűneiből, és Istenhez fordul, akkor ő élni fog. Isten azt ígéri, hogy semmilyen gonoszságáról, amelyet cselekedett, emlékezés nem lesz. Az Úr megbocsátja minden hozzá térő bűnösnek a bűneit, mert hitből hozzá fordult, amit az igazságban való járása is igazol. Isten nem gyönyörködik a gonosz ember halálában. Ellenkezőleg, inkább azt akarja, hogy megtérve gonosz útjáról, éljen.

De mi a helyzet azzal az igaz emberrel, aki viszont elhajol az Úrtól, és bűnben él (24. v.)? A szomorú tény az, hogy Isten nem fogadja el az ilyen úgynevezett „igaz” emberek jótetteit. Sőt, örökkévaló halál vár rájuk. Azok, akik valóban az Úrba vetik bizalmukat, azok elfordulnak a korábbi bűnös életmódjuktól. De azok, akik bűnben élnek, és nem térnek meg, a gonosz cselekedeteik által is igazolják, hogy hitvallomásuk hamis volt. Következésképpen, egy ember életére nézve Isten előtt nem az a mérvadó, ahogy kezdi, hanem ahogy bevégzi. Ezért boldog ember az, akinek hűtlensége megbocsáttatott, és aki mindvégig kitart!

Pardi Félix

 Napi áhítat

Igehely: 2Kor 10:1–6 Kulcsige: 2Kor 10:1 „Krisztus szelídségével és gyöngédségével kérlek titeket én, Pál, aki – némelyek szerint – szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek, de távollétemben erélyes vagyok hozzátok.”

A szelíd ember keményen harcol. Tudja, hogy a testben való lét minden pillanata az elbukás lehetőségét rejti, ezért arra törekszik, hogy ne test szerint éljen, és ne testi módon hadakozzon. A bűn először a gondolatokban keres fészket, majd onnan kiindulva uralja le az érzelemvilágot, a test tagjait. Ezért a hívő ember elsősorban a saját gondolataival vívja meg a harcot, azokat igyekszik foglyul ejteni a Krisztus iránti engedelmességre. Nem kicsi küzdelem ez!