2022. december 15., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Az apja felismerte és hirdette

Igehely: Lk 1:76-79; Kulcsige: Lk 1:76 „Téged pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétájának neveznek majd, mert az Úr előtt jársz, hogy elkészítsd az ő útjait.”

Bemerítő János születésének ígérete és annak beteljesülése között, apja, Zakariás hitetlenségét szilárd meggyőződés váltotta fel. Zakariás nemcsak arról győződött meg, hogy előrehaladott koruk ellenére Isten gyermekkel fogja megáldani őket, hanem arról is, hogy a gyermek a Magasságos prófétája lesz, hiszen az angyal utasításai alapján nevezték el, és nevelték őt fel.

Imádkozzunk ma reggel azért, hogy időben felismerjük a következő nemzedék követeit, hogy támogathassuk, taníthassuk, szerethessük őket, példát mutathassunk nekik. Amikor eljön az idő, akkor mellénk, majd helyünkre állhassanak a szolgálatban. És nem utolsó sorban legyünk szilárd meggyőződéssel afelől, hogy könyörgésünk meghallgatásra fog találni, mert Isten nem hagyja a világot követek nélkül, akik ítéletet és kegyelmet hirdetnek az Úr Jézus visszajöveteléig.

Szűcs Zsolt

DÉLUTÁN | 

A halófélben levők ébresztése

Igehely: Jel 3:1-6; Kulcsige: Jel 3:2 „Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak, mert nem találtam cselekedeteidet teljesnek az én Istenem előtt.”

A halófélben levők ébresztését Krisztus az élőknek parancsolja meg, hiszen csak azok mutathatnak irányt az élet felé, akik már ismerik ezt az utat. Vak nem vezethet világtalant és ugyanígy halott vagy halófélben levő sem vezetheti társát az életre. Az élők számára nem nehéz engedelmeskedni ennek a parancsnak, mert ők aggódnak a halófélben levőkért, és törődnek örök sorsukkal.

A haldoklók ébresztésének módja nem más, mint emlékeztetni őket az evangéliumra. Nem szabad belefáradnunk újra és újra visszatérni az evangéliumhoz, függetlenül attól, hogy az elhidegültek hányszor hallották már azt, hiszen a hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde, az evangélium által. Mi is így jutottunk üdvösségre, nekik sincs más esélyük.

Imádkozzunk ma este gyülekezetünk olyan hozzátartozóiért, akik azt hiszik magukról, hogy élnek, pedig halottak. Kérjünk kegyelmet Istentől azoknak, akik elégszer hallották már az evangéliumot, és túl sokszor utasították azt vissza. Könyörögjünk azért, hogy tegyen az Úr bennünket alkalmassá a halófélben levők ébresztésére, ima és bizonyságtevés által.

Szűcs Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:27–44; Kulcsige: Mt 27:50 „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.”

Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk: mit vállalt és hordozott el helyettünk a tiszta, szent, ártatlan Bárány. Engedte, hogy a bűnös emberek kigúnyolják, leköpdössék, bíborpalástot és töviskoronát adjanak rá. Üdvözöljék, mint zsidók királyát. Lehetett volna valóban a királyuk, ám az övéi nem fogadták be őt. De ha valaki befogadja – akár én vagy te –, hatalmat kapunk, hogy Isten fiaivá lehessünk (Jn 1:12). Micsoda bővölködő kegyelem árad a keresztről!