Közösség Istennel
Igehely: ApCsel 17:26-30; Kulcsige: ApCsel 17:27 „Hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs messzire egyikünktől sem.”
Hogyan lehetünk boldogok? – ez a kérdés foglalkoztatja az emberek nagy részét. A boldogságért küzdenek a legtöbbet. A korabeli görögök is ezt keresték. Az athéniak, ahol Pál járt, különösen büszkék voltak elért eredményeikre (demokrácia), és úgy gondolták, hogy a boldogságuk már csak karnyújtásnyira van. Ők – csakúgy, mint a ma embere – a földi örömöket gondolták a boldogság zálogának (anyagiak, pénz, hatalom, élvezetek stb.). Mindezek megszerzése az istenek jóindulatától függött, ezért hűségesen szolgáltak is nekik. A mai világ nem ezt a bálványimádó, élvezethajhász életet űzi?!
Pál felismeri vallásosságukat és istenkeresésüket, de tájékozatlanságukat is az élő Istennel kapcsolatban. Kapcsolódva vallásos buzgóságukhoz, bemutatja „az ismeretlen Istent”. Visszamegy az alapokhoz: beszél a teremtésről, ahonnan minden és mindenki származik. Ezután rátér az emberi faj közös eredetére (Ádám és Éva) és elterjedésére a földön. Majd hangsúlyozza az ember Isten utáni vágyát, ami elveszett a bűnbeeséskor, és ami mélyen belül mindenkit jellemez. Ezt az egy Atyához való tartozás vágyát és testvéri egységet fogalmazta meg az ő költőjük egyike is.
Istenhez kell fordulni, mert a Vele való közösség a boldogság igazi forrása. Te hol keresed ezt a forrást? Megtaláltad már? Beszélsz róla, mint Pál?
Barabás Zoltán
Hétszeres egység
Igehely: Ef 4:4-6; Kulcsige: Ef 4:4 „Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is.”
„Egységben az erő” – mondja az emberi bölcsesség, és van némi igazság benne, csakhogy az emberi egység önmagában gyakran igen törékeny és időszakos (házasság, barátság, szövetségek stb.).
Pál kéri a testvéreket az alázatos, türelmes életre (1-2. v.). Mindezt csak a szeretet kötelékében, a Lélek által lehet megvalósítani (3. v.). Hangsúlyozza azt a hét egységet, amit minden hívőnek meg kell tapasztalnia:
Egy a Test: mindenféle különbség ellenére „mindnyájan egy testté kereszteltettünk” (1Kor 12:13). Egy Szellem: Ugyanaz a Lélek lakik hit által a hívőkben egyénileg (1Kor 6:19) és gyülekezeti szinten is (1Kor 3:16). Egy reménység: Minden ígéret, amit Krisztusban kaptunk, a Vele való találkozáskor valósággá válik. Egy Úr: az Ó- és az Újszövetség is erről tanúskodik (5Móz 5:4; 1Kor 1:2, 8:5-6). Egy hit: Ez az, amely a hívőknek adatott (Zsid 11:1; Júd 3). Egy keresztség: A Krisztussal való azonosulás jelképe (halálában, temetésében és feltámadásában). Egy Isten: nemcsak Teremtőként ismerjük el, hanem mindenek Atyjaként is. Azt jelenti, hogy minden hívő Atyja, aki szuverén Úr, mindent képes felhasználni a céljai eléréséhez, minden hívőben lakik, és egy időben jelen van mindenhol.
Te tapasztalod ezeket? Téged jellemeznek ezek?
Barabás Zoltán
Új hozzászólás