RMBGySz*

2022. október 13., csütörtök

DÉLELŐTT | 

Pál az akkor ismert világ végére készült

Igehely: Róm 15:22-29; Kulcsige: Róm 15:24 „Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk.”

Spanyolország Kr.e. 133-ban római uralom alá került és adófizetővé vált. Pál apostol idejében ott sok zsidó élt, és azért vágyakozott arra, hogy ott is hirdesse Krisztust. Talán be is következett ez, és így eljutott a nyugati világ végéig.

Az apostol vágyódott a testvéri közösség után, látni akarta őket. Kész volt a szolgálatra, a szenvedésre és a halálra is Krisztusért. Akárhová megy, az evangélium áldásának teljességét viszi. Ez nem más, mint Isten bűnbocsátó irgalma a bűnös ember iránt.

„A teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését” (Róm 8:19). Ahogy Pálnak, úgy nekünk is szívügyünk kell, hogy legyen az evangélium hirdetése, bár nem kell mindenkinek a világ végére mennie. Engedd, hogy áradjon belőled az evangélium mások felé! Ez csak úgy lehetséges, ha előbb téged tölt be Isten Igéje és áldása. Így árad rajtad keresztül majd bővizű folyóként a kegyelem árja. A teljes evangélium teljes szabadulást és örömöt eredményez.

Vágyod-e a testvéri közösséget? Kész vagy-e továbbítani Isten áldását?

Király Ernő

DÉLUTÁN | 

Rejtegetett gyermek

Igehely: 2Móz 2:1-10; Kulcsige: 2Móz 2:3 „Amikor azonban nem tudta már tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé.”

Ez a történet ma is követendő és példaértékű. A fogságban sínylődő nép számára a király parancsával ellenkezve vállalni a harmadik gyermeket, élő bizonysága az élő Istenben vetett hitnek.

„Szárnyaid árnyékába rejts el engemet!” – mondja a zsoltáros (Zsolt 17:8). Erkölcsileg egyre süllyedő világunkban fontos a rejtegetés. De ezt nem tehetjük sokáig, ezért kell, hogy kövesse a nevelés. Az édesanya visszakaphatta gyermekét, hogy táplálja, talán 2–3 éves koráig. Ez idő alatt kialakult Mózes személyisége. Eljött a nap, amikor Mózest elvitték a királyi udvarba, és következett a taníttatása. „Mózesből az egyiptomi ráhatás és az úri életmód nem tudta kitörölni a népi hovatartozás érzését, és különösen a részvétet a rabszolgasorsban tengődő honfitársai iránt.” (Jubileumi kommentár 274.o.). Bizonyára nagy hasznát vette a tudománynak, mégis, amikor döntéshelyzetbe került, a nevelés győzött.

Ahogy Mózes élete, úgy ma is minden megszületett gyermek egy csoda a szülők számára. Részese lehettél ennek a csodának? Akkor adj hálát, és vállald a felelősséget: rejtegesd, neveld, és tanítsd az Úr félelmében, hogy majd legyen használható eszköz az Úr kezében!

Király Ernő

2022.10.13.