Igehely: 5Móz 13:1-5; Kulcsige: 5Móz 13:5 „Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, őt féljétek, az ő parancsolatait tartsátok meg, az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és hozzá ragaszkodjatok!”
Az előző igékben olyan álmokkal, látásokkal találkoztunk, amelyeket Isten alkalmilag övéi javára használt. Ám Sátán, a nagy plagizátor nem riad vissza attól, hogy igazinak tűnő, érdekes és tetszetős vallási jelenséggel, tanítással tántorítsa el az Úrtól a választottakat. Ha ilyesmi előfordulna, udvariaskodás helyett a határozott elutasítást kell választanunk, mint ahogy ezt Pál is tette a látszólag érdekében „bizonyságot tevő” démon-vezérelt jövendőmondó leánnyal. Kövessük a béreai testvérek példáját (ApCsel 17:11), és János apostol tanácsát, amelyben azt kéri tőlünk, hogy „vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon Istentől vannak-e” (1Jn 4:1)?
Az óvatosság és a vizsgálódás mércéje nem a mégoly tiszteletre méltó hagyomány, még kevésbé a tetszés, hanem egyedül a teljes Írás. Ami azzal összhangban van, bűnbánatra indít, és ezzel Krisztushoz vezet, az igaz beszéd, elfogadásra méltó.
Ígérd meg az Úrnak: „Szent Igéd szerint vágyom élni, / Ó, Jézus Krisztus, Megváltó, / Törvényed a szívembe vésni, / Hisz nékem ez a legfőbb jó!” (HH 666)
Győri Kornél
Tudjuk, hogy örökkévaló otthonunk van
Igehely: 2Kor 5:1-10; Kulcsige: 2Kor 5:1 „Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk.”
Hívő embereket hallgatva evilági felebarátaink sokszor zavarba jönnek ott, ahol egy keresztyén semmi kivetnivalót sem talál. Alapigénk első félmondatával például mindenki egyetért, az anyagelvű ember és az istenhívő egyaránt, hiszen közös tapasztalatunk, hogy halandók vagyunk. Tudjuk, hogy ha a testből elszáll az élet, akkor úrrá lesz rajta az enyészet. Az idézett igevers második felét azonban a legtöbb ember elutasítja. Számukra ugyanis a legnagyobb képtelenség az, ahogy Pál apostol a hitben elhunytak létét természetfölötti létformában folytató, „Istentől készített… nem kézzel csinált… örökkévaló mennyei házunk”-ról beszél.
Mi az alapja e meggyőződésnek, amelyben Pállal együtt viszont mi is osztozunk? Mindenek fölött az, hogy Szentlélek által újjászülve tanítványai lettünk a bűneinkért meghalt, feltámadt és mennybement Jézus Krisztusnak. Azóta „hitben járunk, nem látásban”, másfelől az, hogy magunkban hordjuk a Lélek zálogát, aki elvezet minket minden igazságra.
„Uram, ó, add, ha vándorutam / Majd véget ér itt e borúban, / Elérjek Hozzád, / S Te fényes orcád / Hadd lássam én!” (HH 727:1)
Győri Kornél
Új hozzászólás