2023. január 6., péntek

DÉLELŐTT | 
Íme, az Isten Báránya!

Igehely: Jn 1:29-30; Kulcsige: Jn 1:29 „Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!”

János részletesen beszámolt Jézus kilétéről. Elmondta, hogy Ő az Isten Fia. A jeruzsálemi küldöttség valószínűleg nem volt megelégedve Bemerítő János válaszával, mert már aznap visszatértek megbízóikhoz. Elhamarkodott döntés volt ez, hisz János mondta, hogy közöttük van, aki Szentlélekkel keresztel. Máté evangéliumában így olvassuk: „Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de aki utánam jön, hatalmasabb nálam, én még arra sem vagyok méltó, hogy a saruját hordozzam. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel meg titeket.” Erre a kijelentésre azonnali magyarázatot kellett volna kérniük, de mivel ezt nem tették, elmulasztották a rég várt messiási bejelentést. János küldetése azon a napon teljesedik ki, amikor meglátja Jézust, és felkiált örömében, ami a világ számára a legértékesebb szózat: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!”
A világba én is, te is beletartozol. Befogadtad az Isten Fiát, aki magára vette a bűnödet? Mindezt azért tette, hogy vele együtt ott legyél az Ő országában. Akik Jézust befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek. Isten gyermeke vagy? Akkor örökös is, örököse Istennek, örököstársa Krisztusnak (Róm 8:17).

Fodor Barnabás

Hallgasd meg! 
DÉLUTÁN | 

Mindennapi kegyelem

Igehely: Zsolt 92:2-6 „Milyen jó hálát adni az Úrnak, és zengeni neved dicséretét, ó, Felséges, hirdetni reggel szeretetedet, hűségedet minden éjjel tízhúrú hangszeren és lanton, zengő hárfán! Mert megörvendeztettél tetteiddel, Uram, kezed alkotásainak ujjongok. Mily nagyok alkotásaid, Uram! Igen mélyek gondolataid!”

„Milyen jó hálát adni az Úrnak, és zengeni neved dicséretét, ó, Felséges, hirdetni reggel szeretetedet, hűségedet minden éjjel tízhúrú hangszeren és lanton, zengő hárfán!” Istent dicsérni jó! Az Ő dicsőítése megvidámít. Gyakran tapasztalom, hogy amikor elszomorítanak a gondok, sátáni támadások, nehéz helyzetek, eszembe jut, hogy dicsérjem Istent, még akkor is, ha úgy érzem, nincs erőm rá. Az eredménye engem is ámulatba ejt. Eloszlik a kétely, eltűnik a szomorúság, megtelik szívem-lelkem örömmel, a kényelmetlen helyzet ellenére. Tapasztalom, hogy ez a mindennapi kegyelem. Isten a megtartó, szabadító, a kegyelem osztogatója. Ha az Ő kegyelmére gondolok, könnyebb a dicsőítést elkezdeni. A zsoltáros is Istent dicséri, Isten munkájában, alkotásaiban gyönyörködik. A dicséret kitölti a napot hajnaltól éjjelig, sorrendet tartva: kezdi Isten kegyelmével, és éjjel is folytatja Isten hűségével.
A mindennapi kenyér, a víz, az oltalom, biztonság, hogy Istenünk mindenről tud, a hajunk szálainak száma is tudva van előtte, mindez kegyelem, mindennapi kegyelem. Ezért hála van szívemben, és dicsőítem Istenem nagy nevét hűségéért, mert mindennap megújul az Ő kegyelmessége.

Fodor Barnabás

Hallgasd meg! 

 Napi áhítat

Igehely: 1Jn 2:15–17; Kulcsige: 1Jn 2:15 „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete.”

„De hát Isten is úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte!” – hivatkozhatnál a Biblia legismertebb igeversére. Igaz, csakhogy egyrészt ott a világ – görögül kosmos – szó az emberekre utal, itteni igénkben pedig az Istentől eltávolodott, vele teljesen szembenálló közegre, ami nem az Atyától van. A három ezt leíró kifejezés jól átfogja és bemutatja, hogy a testi és önző kívánságok, kiegészülve a büszke életmóddal mennyire Istentől idegen gondolkodást és viselkedésmódot eredményeznek. Ezekhez a megalapozottan hívő, folyton fejlődő keresztényeknek nem lehet semmi közük (Jak 4:4).