2023. március 28., kedd

DÉLELŐTT | 
Biztatás a bátortalanoknak

Igehely: Zsolt 74:1-23; Kulcsige: Zsolt 74:20 „Tekints szövetségedre, mert erőszakkal vannak tele az ország távoli zugai is!”

A zsidóknak a fogságban bőven volt módjuk gyászolni, sírni és önvizsgálatot tartani. A megmaradt népnél ez bűnbánattal és megtéréssel folytatódott. Ezért haza is vezette őket Isten, országukat, templomukat újjáépíteni. Ászáf is ezek közé tartozott.
Ma is fogságba, pusztulásba vezet az eltérés Isten igéjétől, a lelkek meg nem vizsgálása, ami miatt idegen kegyesség és erkölcsök, idegen dicsőítés, hamis igeértelmezések jelennek meg, és ez a törvénytaposó templomba beüléséig fog fokozódni. Ászáf viszont megvallja Istent, hűségesen hirdeti, bár gyenge gerlicéhez hasonlítja magát alázata és helyzete miatt. Ez vezet minket is oda, hogy Istenben bízva erőnk megújulhat, és szárnyra kelhetünk, mint a sasok (Ézs 40:31).
Érted már, hogy Istennél van az igazi erő megnyerésére lehetőség, és vele minden helyzetből felfelé tartó fordulatot élhetsz át? Ne feledd, hogy nyitott az ég fölötted, folyamodhatsz az Úrhoz! A házi ludak nyugtalanok a zárt fedelű épületben, mert ők háziasodva is a szabad ég madarai. Hiszed-e, hogy mindig nyitott fölötted az ég? Soha ne engedd a világ fejedelmének, hogy háziasítson ebben a pusztulásra ítélt világban!

Katona László

DÉLUTÁN | 

Kétes értékű szolgálatvállalás

Igehely: Lk 9:57-62; Kulcsige: Lk 9:58 „Jézus azonban így felelt: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.”

Jézus követéséről olvastunk. Mindannyian csodásan lettünk megalkotva, sokféle képességgel, ami hasznos a földművelésben, kultúrában, technikában, a föld belakozásában stb. Istenhez viszonyulásunkban azonban komoly veszélyt rejt az ember sokféle vallást és viszonyulást kitaláló képessége.
Az örök Istenhez, akiben nincs változás, akinek nincs alternatívája, helyes-e a viszonyulásunk? Ebben akkor nyugodhatunk meg, ha a teljes Írás mérlegén vizsgáljuk a magunk tantételeit, életünk és szavaink biblikus tartalmát. Szüntelenül mérlegre kell állnunk, hogy mindig első-e Ő az életünkben? Félig, időszakosan, csak szóban, csak jólétben, csak ígéreti szinten, időnkénti felmentésekkel, másodlagos kapcsolatban Ő nem követhető. Mivel Ő a teljes valóság, így csak teljes szívvel lehetünk követői, mint ahogy az Istenszeretet, a megbocsátás is csak teljes szívvel igaz Isten előtt, és viszonozható általa.
Isten fényében mit mutat a szívünk? Egy spirituálé így szól: „Uram, add, hogy higgyek benned, teljes szívből, teljes szívből!” Ezek mérlegén imádkozzunk, hogy teljes szívvel követői lehessünk, és ez odaszánásunktól függ.

Katona László

 Napi áhítat

Igehely: 1Jn 2:15–17; Kulcsige: 1Jn 2:15 „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete.”

„De hát Isten is úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte!” – hivatkozhatnál a Biblia legismertebb igeversére. Igaz, csakhogy egyrészt ott a világ – görögül kosmos – szó az emberekre utal, itteni igénkben pedig az Istentől eltávolodott, vele teljesen szembenálló közegre, ami nem az Atyától van. A három ezt leíró kifejezés jól átfogja és bemutatja, hogy a testi és önző kívánságok, kiegészülve a büszke életmóddal mennyire Istentől idegen gondolkodást és viselkedésmódot eredményeznek. Ezekhez a megalapozottan hívő, folyton fejlődő keresztényeknek nem lehet semmi közük (Jak 4:4).