2024. december 19., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Az Úr tesz fényessé

Igehely: Mal 3:1–7a.; Kulcsige: Mal 3:3a „Ahogyan leül az ötvös, és megtisztítja az ezüstöt, úgy tisztítja meg az Úr Lévi fiait.”

Az első próféciát, amit olvastunk, az Úr Jézus Keresztelő Jánosra alkalmazta. Ő volt az Isten követe, aki egyengette az ő útját. A másodikban az új szövetség követe van bemutatva, aki Jézus Krisztus. A második versben a visszajövetelének napját említi, mint utalást az ítélet napjára. Ez számunkra is figyelmeztetés, hogy ő biztosan el fog jönni, és nekünk is meg kell állnunk előtte. Az értékes ezüst, arany szét lesz választva a hozzá keveredett értéktelen dolgoktól, salaktól, szennyeződéstől. Ehhez tűzben olvasztást alkalmaznak. Mivel minden anyagnak más az olvadási foka, ezért vagy megég, vagy leválik, elfolyik egyik a másik anyagtól. A mi életünkben is fontos a leválás, a szenny, a bűn elhagyása; de ahogy a nemesfémet az ötvösök fényesítik, úgy a mi fényességünket is Isten munkálja ki. Isten az igében elítéli a bűnös életvitelt: „Jákób fiai maradtatok”, de hív a megtérésre.

Engedjük, hogy ma is fényesítse az Úr az életvitelünket!

Tóth József

DÉLUTÁN | 

Az Urat akarjuk szolgálni!

Igehely: Józs 24:16–28,31; Kulcsige: Józs 24:24 „A nép így felelt Józsuénak: Az Urat, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, és az ő szavára hallgatunk.”

Józsué elmondja az ő és családja döntését a 15. versben: ők mindannyian az Úrnak akarnak szolgálni. Ez minden családapa vágya és öröme. Imádkozzunk ezért, és legyünk hálásak is, ha ez megvalósult.

A nép fogadkozik, és felemlíti a sok csodát, amit átéltek Istennel a kivonulás idején: „Ő vigyázott ránk végig az úton.” Józsué inti a népet: ha elfordulnak Istentől, akkor ő büntetéssel sújtja őket. Egyben felkéri, hogy távolítsák el a bálványokat, és ne csupán szavakkal, hanem szívükkel forduljanak az Úrhoz. Eléjük tárta a törvényt és a rendelkezéseket, a szolgálatnak azt a formáját, amelyik kedves az Úrnak.

Szükséges nekünk is kérni Isten vezetését, megérteni akaratát, hogy ő milyen szolgálatot akar ránk bízni, és mit vár el tőlünk. Ezért ne a magunk fejétől döntsük el a szolgálat formáját, hanem kérjük Istent, hogy szolgálatunk legyen kedves előtte és hasznos is.

Legyen életünk része a bizonyságtevés a múltbeli isteni gondviselésről, beszéljünk erről az utódoknak, hogy ők is elkötelezzék magukat az Úr szolgálatára!

Tóth József

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 2:1–4 Kulcsige: ApCsel 2:4a „Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni.”

A pünkösd a zsidó ünnepkörben a második zarándokünnep volt, az aratás ünnepe. Ekkor a mózesi előírás szerint minden férfinak meg kellett jelennie Jeruzsálemben, az Isten jelenlétében. A 12 éves Jézus és Elkána történetéből következtethetünk arra, hogy nemcsak a férfiak mentek ilyenkor Jeruzsálembe, hanem lehetőség szerint vitték a feleségüket és gyerekeiket is.