2024. február 10., szombat

DÉLELŐTT | 
A két vak hite

Igehely: Mt 9:27–31; Kulcsige: Mt 9:27 „Amikor Jézus továbbment onnan, követte őt két vak, akik ezt kiáltozták: Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!”

Amikor nagy szükségben vagy, sokszor hagyja el az ajkad hasonló kérés, mint amit a vakok kiáltottak Jézus felé: könyörülj, segíts, szánj meg... A rászorulók számára ez létfontosságú, hogy embertársaik könyörületesen bánjanak velük. Amikor Istent szólítod meg, mit vársz tőle, hogyan könyörüljön rajtad? Jézus ellenőrzi a két vak iránta való bizalmát. Tőled is megkérdi, hogy tényleg hiszed azt, hogy meg tudja tenni, amire valóban szükséged van? A vakok senki mástól nem kérhettek ilyet. Bárki felé is intézték volna a vakságból való gyógyulás kérését, képtelenségnek hangzott volna. De ők tudják, hogy a világon ez az egyetlen esélyük, mert aki ott ment el előttük, az a Dávid Fia. Nincs más, aki rajtuk segíteni tudna. Ezt meg is vallják. Jézusnak nincs szüksége arra, hogy higgyen a saját erejében, nekünk kell hinnünk az ő erejében. Fontos, hogy megbízzunk benne.

A két vak megszégyenít engem, látó keresztyént. Sokszor vágyom arra, hogy igaz legyen az, amit Jézus meg tud tenni, de a saját helyzetemben nincs rá hitem, hogy velem vagy szeretteimmel megtörténhet. Kiáltok, hogy könyörülj rajtam, de nem tudok igennel válaszolni Jézus kérdésére. Te hogy vagy ezzel?

Györfi Tóbiás

DÉLUTÁN | 

Emlékezzetek az apostoli intésre!

Igehely: Júd 1:17–25; Kulcsige: Júd 1:17 „Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről, amelyeket a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai előre megmondtak.”

Az apostolok szavai ma is érvényben vannak, mert Jézus bízta meg őket, hogy a következő generáció keresztyéneit tanítsák meg mindarra, amit Ő tanított nekik. Az utolsó időkben lesznek különféle támadások a keresztyének életére nézve testi, Szentlélek nélküli emberek részéről. Azonban Isten Igéje soha nem a félelemre, kesergésre, bezárkózásra bátorítja népét, hanem arra, hogy folytassák új életüket, küldetésüket.

Akkor is, amikor támadás alatt állsz, folytasd hited építését, imádkozz a Szentlélek által, maradj meg Isten szeretetében, és várjad Jézust. Miközben magadra vigyázol, légy könyörületes környezeted kételkedői felé is, mentő szeretettel tégy meg mindent, hogy kiragadjad őket a kárhozat állapotából. Ezek mind olyan alapvető lelki értékek, amelyek kihatnak a mindennapi életviteledre, megnyilvánulásaidra.

Vajon mindezt saját erőből fenntarthatjuk? Az apostol erre is ad egyértelmű választ. Egyedül Istené a dicsőség a mi megtartásunkért is, mert Ő őriz meg a botlástól, és állít majd maga elé feddhetetlenségben.

Györfi Tóbiás

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
9 + 11 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “

Minő szép és ked­ves dolog, mikor egy fi­a­tal azzal tűnik ki, hogy Is­ten­hez ra­gasz­ko­dik. Nem a ki vagy fel­tű­nés vé­gett, hanem meg­győ­ző­dés­ből, el­kö­te­le­zett­ség­ből. A meg­győ­ző­dés nem di­va­tos, nyi­tott­ság ürü­gyén fe­lü­le­tes­ség­re nevel a világ, le­gye­nek a fi­a­ta­lok olya­nok, akik min­den­fé­le ta­ní­tás sze­lé­ben ide-oda há­nyód­nak és sod­ród­nak az em­be­rek csa­lá­sá­tól, tév­út­ra csá­bí­tó ra­vasz­sá­gá­tól (Ef 4:14). Nem is be­szél­ve az el­kö­te­le­zett­ség­ről, nem­hogy Is­ten­hez, de sem­mi­hez sem. Azzal ámít­va, hogy a gyö­kér­te­len­ség a sza­bad­ság, ör­dög­sze­kér­ként sü­ví­te­nek az éle­ten végig.