2024. július 15., hétfő

DÉLELŐTT | 
Nem lehet megosztott szívvel Istent követni

Igehely: 1Jn 2:15–17; Kulcsige: 1Jn 2:15 „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete.”

„De hát Isten is úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte!” – hivatkozhatnál a Biblia legismertebb igeversére. Igaz, csakhogy egyrészt ott a világ – görögül kosmos – szó az emberekre utal, itteni igénkben pedig az Istentől eltávolodott, vele teljesen szembenálló közegre, ami nem az Atyától van. A három ezt leíró kifejezés jól átfogja és bemutatja, hogy a testi és önző kívánságok, kiegészülve a büszke életmóddal mennyire Istentől idegen gondolkodást és viselkedésmódot eredményeznek. Ezekhez a megalapozottan hívő, folyton fejlődő keresztényeknek nem lehet semmi közük (Jak 4:4).

Másrészt te nem vagy olyan, mint Isten, aki még szeretni is a legjobban tud. De segít neked, hogy nem megosztott, hanem teljes szívvel szeresd őt – és maradj is meg az ő szeretésében!

Ahogy a világ beszüremkedik a gyülekezetbe, mennyire tapasztalod a világi értékrend harcát az istentiszteleteiteken? Személyes életedben mi az a három terület, ahol legsebezhetőbb vagy az Isten szeretésével kapcsolatban?

Papp Dániel

DÉLUTÁN | 

Leszámolás a múlttal

Igehely: Ézs 43:18–21; Kulcsige: Ézs 43:19 „Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok! Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok.”

Új szövetség alapján új nép tagjaként új eget-földet várva új teremtésként élni; Isten megújító szeretetével a belső emberünk folyamatos megújulását tapasztalni, és Krisztus új szeretetparancsát betartani… Annyira jó!

Amikor Ézsaiásnak Isten erről az újról beszélt, a babiloni fogságból való kiszabadulást ígérte meg. Ekkor a pusztában utat készít, a sivatagban folyókat fakaszt, még a puszta vadállatait is dicséretre indítja, mert népét helyreállítja, megelégíti és jól tartja. Ezért az eleve arra teremtett nép csatlakozik, és kitör belőlük a dicsőítés. Istennek az a célja, hogy vizet adjon választott népének, a nép célja pedig az Isten dicsőítése.

Mint Pál apostol, a múltat elfelejtve, Isten mai népének tagjaiként mi is leszámolhatunk régi életünk káros örökségével. Lemondhatunk a vélt érdemeinkről, mintha rajtunk múlna az örök jövőnk, vagy akár a mindennapjaink, hisz minden kegyelem.

Isten új munkája „most kezd kibontakozni… már készíti”. Higgy ebben, és láss mindennap új csodát!

Papp Dániel

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
14 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Gal 5:22–23; 1Kor13:1–13 Kulcsige: 1Kor 13:13 „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”

Pál a szeretetet úgy mutatja be, mint legkiválóbb utat, mert az nem eszme, elmélet, hanem egy út, amin naponta járni kell; tudatos viszonyulás a másikhoz, amit gyakorlatban kell megélni.

Az ember önmagától képtelen a szeretetre. Amikor a saját erejére épít, akkor minden, amit „szeretetből tesz”, álcázott önzés, ugyanis csak róla szól vagy viszonzást vár érte. A szülő szeretete sokszor nem több mint saját elképzelésének megvalósítása a gyermek életében. A házasfelek is inkább azt várják, hogy a másik tegye őket boldoggá.