2025. április 4., péntek

DÉLELŐTT | 
Alva találta őket

Igehely: Mk 14:32-42 Kulcsige: Mk 14:37 „Amikor visszament, alva találta őket, és így szólt Péterhez: «Simon, alszol? Nem tudtál egy órát sem virrasztani?»”

A Gecsemáné kertje az Olajfák hegyének lábánál terült el, ahol Jézus gyakran találkozott tanítványaival. Ez a Jézussal és az övéivel való közösség szeretetére bátorít bennünket. Ez alkalommal nem viszi magával minden tanítványát, de élete legnehezebb döntése közben mégsem akar teljesen egyedül maradni. Ne cipeljük egyedül azokat a lelki gyötrelmeket, amelyek szíveinkre nehezednek, a megosztott teher ugyanis fél teher!

Jézus személyes imádsága is fontos üzenetet tartalmaz számunkra: vannak küzdelmek, amelyeket egyedül kell megharcolnunk, még akkor is, ha vannak olyanok, akik érettünk, velünk könyörögnek.

Olykor nehéz harcba kerül megmaradni a vigyázás és az imádkozás talaján, amelyek szorosan összetartoznak. Különösen akkor, ha nem mi vagyunk nehéz helyzetben. Pedig Jézus lelkének gyötrelmeit mi okoztuk. Tusakodása bátorít bennünket a másokért való közbenjárásra is. Legyünk kitartóak az imádkozásban és éberek, hogy ne essünk kísértésbe, ahonnan már csak egy lépésre van a bűnbeesés, ami kiteljesedve szellemi halált eredményez. Figyelmeztetés ez ma reggel az én számomra is.

Mennyire szereted a közösséget, ahova tartozol? Igényled-e mások segítségét harcaid közepette? Milyen az imaéleted?

Kiss Zoltán

DÉLUTÁN | 

Szabadulás és csatlakozás

Igehely: ApCsel 2:40–41 „Még más szavakkal is lelkükre beszélt, és így kérlelte őket: Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől! Akik pedig hallgattak a szavára, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk.”

A pünkösd napján Jeruzsálemben levő zsidók bűntől való szabadulását a Péter által hirdetett ige indította el, ami szívbeli megkeseredést váltott ki. Ez a bűnbánat és a kérdésükre adott válasz aktuális ma is. Ezek hiányában nem történhet valódi szabadulás.

Ehhez még hozzájárult az apostolok kérésének, intésének való engedelmesség. Téves azt gondolni, hogy a szabaduláshoz elég egyetlen bűnbánó ima. Az első gyülekezetben élő megtérők élete teljes változáson ment át. Elszakadtak a világban levő szándékos, előre kitervelt bűnöktől, amit az ige gonoszságnak tart.

Lényeges a megtérőnek a hirdetett igéhez való viszonya, és a megértett igének való feltétel nélküli engedelmesség. A bemerítés kérdésében is. Ami nem csupán egy tartalom nélküli szertartás. (Őszinte megtérés nélkül az!)

A bűneiktől szabaddá lett zsidók azokhoz csatlakoztak, akik által hívőkké lettek. Ez a gyülekezet, illetve a közösség fontosságát hangsúlyozza.

Hirdessük ma is e két igevers mennyei tartalommal telt alapelveit, üzenetét!

Kiss Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apos­tol sze­re­tet­tel­jes szí­ves­ség­ké­rés­sel for­dul Fi­le­mon­hoz, mint test­vé­ré­hez az Úrban. Meg­te­het­né, hogy pa­ran­csol­jon is, de nem teszi. Oné­zi­mosz­ról van szó, aki Fi­le­mon­nál szol­gált és meg­szö­kött, de köz­ben Pált és Jé­zust meg­is­mer­ve meg­tért, és hasz­nos lett a szol­gá­lat­ban. Pál sze­ret­né, ha Fi­le­mon vissza­fo­gad­ná őt, aki már neki is hasz­nos lehet. Pál­nak az a sze­re­tet­tel­jes ké­ré­se Fi­le­mon­hoz, hogy úgy fo­gad­ja Oné­zi­moszt, mint­ha magát Pált fo­gad­ná. Ez ke­resz­tyén kö­te­les­sé­ge is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis ön­ként, sze­re­tet­ből fo­gad­ná vissza, és nem csu­pán kö­te­les­ség­ből.