2025. április 4., péntek

DÉLELŐTT | 
Alva találta őket

Igehely: Mk 14:32-42 Kulcsige: Mk 14:37 „Amikor visszament, alva találta őket, és így szólt Péterhez: «Simon, alszol? Nem tudtál egy órát sem virrasztani?»”

A Gecsemáné kertje az Olajfák hegyének lábánál terült el, ahol Jézus gyakran találkozott tanítványaival. Ez a Jézussal és az övéivel való közösség szeretetére bátorít bennünket. Ez alkalommal nem viszi magával minden tanítványát, de élete legnehezebb döntése közben mégsem akar teljesen egyedül maradni. Ne cipeljük egyedül azokat a lelki gyötrelmeket, amelyek szíveinkre nehezednek, a megosztott teher ugyanis fél teher!

Jézus személyes imádsága is fontos üzenetet tartalmaz számunkra: vannak küzdelmek, amelyeket egyedül kell megharcolnunk, még akkor is, ha vannak olyanok, akik érettünk, velünk könyörögnek.

Olykor nehéz harcba kerül megmaradni a vigyázás és az imádkozás talaján, amelyek szorosan összetartoznak. Különösen akkor, ha nem mi vagyunk nehéz helyzetben. Pedig Jézus lelkének gyötrelmeit mi okoztuk. Tusakodása bátorít bennünket a másokért való közbenjárásra is. Legyünk kitartóak az imádkozásban és éberek, hogy ne essünk kísértésbe, ahonnan már csak egy lépésre van a bűnbeesés, ami kiteljesedve szellemi halált eredményez. Figyelmeztetés ez ma reggel az én számomra is.

Mennyire szereted a közösséget, ahova tartozol? Igényled-e mások segítségét harcaid közepette? Milyen az imaéleted?

Kiss Zoltán

DÉLUTÁN | 

Szabadulás és csatlakozás

Igehely: ApCsel 2:40–41 „Még más szavakkal is lelkükre beszélt, és így kérlelte őket: Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől! Akik pedig hallgattak a szavára, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk.”

A pünkösd napján Jeruzsálemben levő zsidók bűntől való szabadulását a Péter által hirdetett ige indította el, ami szívbeli megkeseredést váltott ki. Ez a bűnbánat és a kérdésükre adott válasz aktuális ma is. Ezek hiányában nem történhet valódi szabadulás.

Ehhez még hozzájárult az apostolok kérésének, intésének való engedelmesség. Téves azt gondolni, hogy a szabaduláshoz elég egyetlen bűnbánó ima. Az első gyülekezetben élő megtérők élete teljes változáson ment át. Elszakadtak a világban levő szándékos, előre kitervelt bűnöktől, amit az ige gonoszságnak tart.

Lényeges a megtérőnek a hirdetett igéhez való viszonya, és a megértett igének való feltétel nélküli engedelmesség. A bemerítés kérdésében is. Ami nem csupán egy tartalom nélküli szertartás. (Őszinte megtérés nélkül az!)

A bűneiktől szabaddá lett zsidók azokhoz csatlakoztak, akik által hívőkké lettek. Ez a gyülekezet, illetve a közösség fontosságát hangsúlyozza.

Hirdessük ma is e két igevers mennyei tartalommal telt alapelveit, üzenetét!

Kiss Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: 2Pt 3:8–16 Kulcsige: 2Pt 3:15 „A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint.”

Hála le­gyen az Úrnak azért, mert Ő tü­rel­mes Isten! Soha nem kap­kod, min­dig meg­fon­tolt és bölcs min­den lé­pé­sé­ben. Nem­csak az Úr Jézus vissza­jö­ve­te­le, hanem Isten tü­rel­me is üd­vös­ség szá­munk­ra, ezt meg­erő­sí­ti Péter (9.v.) és Pál apos­tol is (15.v.). Egy­fe­lől „si­et­tet­nünk” is kell Őt (12.v.), mégis Isten hul­lám­hosszá­ra han­go­lód­va tü­re­lem­mel vár­juk az új eget és új föl­det. Amíg Ő tü­rel­me­sen vár ér­tünk, addig van idő a meg­té­rés­re, az imád­ko­zás­ra: „Jöjj, Uram Jézus!” (Jel 22:20), és a meg­szen­te­lő­dés­re, hogy Ő tisz­tá­nak és fedd­he­tet­len­nek ta­lál­jon min­ket bé­kes­ség­ben.