2025. április 8., kedd

DÉLELŐTT | 
Péter sírva fakad

Igehely: Mk 14:66–72 Kulcsige: Mk 14:72 „És nyomban megszólalt a kakas másodszor is. Péternek ekkor eszébe jutott, amit Jézus mondott neki: Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor tagadsz meg engem. És sírásra fakadt.”

Péter egy bátor tanítvány, aki elindult a vízen járni, aki Jézusról bizonyságot tett, karddal akarta megvédeni Jézust a Gecsemáné-kertben. Ez alkalommal Péter a főpap udvarában van, látja Jézus kihallgatását, bántalmazását. Nem tudjuk biztosan, hogy ez idő alatt mit gondolt vagy tett Péter. Mit teszek én, amikor Jézust bántalmazzák szóban vagy tettben, a jelenlétemben?

Péter gyengesége abban látszik, amiben erősnek látta magát: fél az emberek véleményétől. A kísértő bennünket is ott támad, ahol a legerősebbnek gondoljuk magunkat. Csak Jézus kegyelme által tudunk megállni a kísértés idején.

Isten a kakast használta fel, hogy Pétert figyelmeztesse. A második kakasszóra látta meg tévedését, sírva fakadt, visszaemlékezett Jézus szavaira. Jézus szeretetteljes tekintete és türelme adott felismerést, megbánást, bűnbocsánatot számára.

Amikor megtapasztaljuk Jézus szeretetét a hibáink, gyarlóságunk ellenére, nincs más, csak az Isteni szeretet előtt megalázkodni, megbánni, elhagyni a bűnt.

Ilyés Lajos

DÉLUTÁN | 

A reménység ereje

Igehely: Jób 14:14–15 „Ha meghal a férfiú, életre kelhet-e? Akkor egész küzdelmes életemen át is tudnék várni, míg csak a fordulat be nem következik. Szólnál hozzám, és én válaszolnék, kívánkoznál kezed alkotása után.”

Jób életét ismerjük meg itt, aki személyes kapcsolatban élt Istennel. Az életében ott volt a szenvedés, betegség és a gyógyulás. A szenvedések között ilyen kérdésekre kereste a válaszokat: „Ha meghal a férfiú, életre tud-e kelni?” A szenvedés közepette ez még kérdés volt a számára, de ott volt már a remény a szívében. Ezért kész türelmesen várni küzdelmes életén át is.

A reménysége azon alapul, hogy Isten szereti a népét, és akarja az állandó mély kapcsolatot. Azt a reménységét fejezte ki, hogy miután meghal és sírba kerül, Isten újra előhívja. A további szenvedésében Isten újból megerősíti ezt a bizonyosságot: „Mert én tudom, hogy az én megváltóm él” (Jób 19:25).

Isten népe életében is lehet szenvedés, üldözés, betegség, kísértés, igazságtalanság. Ne engedd, hogy ezek ellopják a reménység horgonyát az életed hajójáról! Örömmel várhatjuk azt a napot, amikor Isten letöröl minden könnyet a szemünkről: „a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk” (Róm 8:28).

Ilyés Lajos

 Napi áhítat

Igehely: Énekek 8:4–7 Kulcsige: Énekek 8:6 „Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.”

Az Énekek éneke arról az igazi szerelemről szól, amit az Istentől ajándékba kapott társ iránt érez az ember. Egyes bibliamagyarázók szerint Sulamit egy fiatal lány, aki vidéken él, több fiútestvére is van. Szemet vet rá a király, meg akarja hódítani, és a saját háremének tagjává tenni. A lánynak a szíve azonban már foglalt, egy pásztorlegénybe szerelmes. A legény neve nincs megemlítve – de ő bizonyult az igazinak, ő volt Isten ajándéka Sulamit számára.