2025. április 8., kedd

DÉLELŐTT | 
Péter sírva fakad

Igehely: Mk 14:66–72 Kulcsige: Mk 14:72 „És nyomban megszólalt a kakas másodszor is. Péternek ekkor eszébe jutott, amit Jézus mondott neki: Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor tagadsz meg engem. És sírásra fakadt.”

Péter egy bátor tanítvány, aki elindult a vízen járni, aki Jézusról bizonyságot tett, karddal akarta megvédeni Jézust a Gecsemáné-kertben. Ez alkalommal Péter a főpap udvarában van, látja Jézus kihallgatását, bántalmazását. Nem tudjuk biztosan, hogy ez idő alatt mit gondolt vagy tett Péter. Mit teszek én, amikor Jézust bántalmazzák szóban vagy tettben, a jelenlétemben?

Péter gyengesége abban látszik, amiben erősnek látta magát: fél az emberek véleményétől. A kísértő bennünket is ott támad, ahol a legerősebbnek gondoljuk magunkat. Csak Jézus kegyelme által tudunk megállni a kísértés idején.

Isten a kakast használta fel, hogy Pétert figyelmeztesse. A második kakasszóra látta meg tévedését, sírva fakadt, visszaemlékezett Jézus szavaira. Jézus szeretetteljes tekintete és türelme adott felismerést, megbánást, bűnbocsánatot számára.

Amikor megtapasztaljuk Jézus szeretetét a hibáink, gyarlóságunk ellenére, nincs más, csak az Isteni szeretet előtt megalázkodni, megbánni, elhagyni a bűnt.

Ilyés Lajos

DÉLUTÁN | 

A reménység ereje

Igehely: Jób 14:14–15 „Ha meghal a férfiú, életre kelhet-e? Akkor egész küzdelmes életemen át is tudnék várni, míg csak a fordulat be nem következik. Szólnál hozzám, és én válaszolnék, kívánkoznál kezed alkotása után.”

Jób életét ismerjük meg itt, aki személyes kapcsolatban élt Istennel. Az életében ott volt a szenvedés, betegség és a gyógyulás. A szenvedések között ilyen kérdésekre kereste a válaszokat: „Ha meghal a férfiú, életre tud-e kelni?” A szenvedés közepette ez még kérdés volt a számára, de ott volt már a remény a szívében. Ezért kész türelmesen várni küzdelmes életén át is.

A reménysége azon alapul, hogy Isten szereti a népét, és akarja az állandó mély kapcsolatot. Azt a reménységét fejezte ki, hogy miután meghal és sírba kerül, Isten újra előhívja. A további szenvedésében Isten újból megerősíti ezt a bizonyosságot: „Mert én tudom, hogy az én megváltóm él” (Jób 19:25).

Isten népe életében is lehet szenvedés, üldözés, betegség, kísértés, igazságtalanság. Ne engedd, hogy ezek ellopják a reménység horgonyát az életed hajójáról! Örömmel várhatjuk azt a napot, amikor Isten letöröl minden könnyet a szemünkről: „a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk” (Róm 8:28).

Ilyés Lajos

 Napi áhítat

Igehely: 1Kir 2:13–22 Kulcsige: 1Kir 2:22 „Salamon király így válaszolt anyjának: Miért csak a súnémi Abiságot kéred Adónijjának? Kérd neki mindjárt a királyságot is, hiszen a bátyám ő! Legyen csak az övé meg Ebjátár papé és Jóábé, Cerújá fiáé!”

Adó­nij­já, Dávid egyik fia, csel­lel akar­ta meg­sze­rez­ni a ki­rály­sá­got Sa­la­mon­tól. Ezért ra­fi­nált ké­rés­sel for­dult Bet­sa­bé­hoz, Sa­la­mon any­já­hoz. Arra kérte, hogy be­szél­jen a ki­rállyal, mert sze­ret­né fe­le­sé­gül venni a sú­né­mi Abi­sá­got.

Bet­sa­bé nem vette észre, hogy a szí­ves­ség­ké­rés mö­gött mi­lyen hátsó szán­dék van. Adó­nij­já azt gon­dol­ta, hogy így könnyeb­ben meg­sze­rez­he­ti a ki­rály­sá­got, pedig azt Isten nem neki adta.