2025. február 13., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Bizalom Isten vezetésében

Igehely: Zsolt 143:8–11 Kulcsige: Zsolt 143:8 „Hadd halljam minden reggel, hogy hűséges vagy, hiszen benned bízom! Ismertesd meg velem, melyik úton járjak, mert hozzád vágyódik lelkem.”

A megtérés és újjászületés által élő kapcsolatba kerülünk Istennel, és meg lehet hallani az Ő hangját. Megtérésem után az a vágy fogalmazódott meg bennem is, ami a zsoltárosban, hogy minden utamban Jézus vezessen. Minél többet olvastam a Bibliát, annál világosabb kezdett lenni számomra az Ő akarata: „Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága” (Zsolt 119:115). Sok ma élő keresztyénnél azt látom, hogy nyíltan hangoztatják is, hogy ők szeretnek élni, és ragaszkodnak ehhez a földi élethez.

A zsoltáros azt az utat keresi, amely az Úrhoz visz. Pál apostol is megfogalmazta ezt: „vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél” (Fil 1:23a). Életünk minden területén szükségünk van a Lélek általi vezetésre, hogy majd, amikor meg kell állnunk az Úr előtt, ne valljunk szégyent, és elmondhassuk őszinte szívvel, hogy azon az úton jártunk, amin kellett.

Van-e vágy a szívünkben, hogy az Úr vezessen minket útjainkban? Halljuk-e Jézus hangját? „Vezess minket, ó, nagy Isten!” (HH 756.)

Máté András

DÉLUTÁN | 

Bölcs kommunikáció

Igehely: Jak 1:19–20 Kulcsige: Jak 1:19 „Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.”

Volt egy időszak az életemben, amikor hivatásos katonaként dolgoztam. A kiképzés idején először volt az elméleti oktatás, és utána jött a gyakorlati rész. Amit megtanultunk az iskolapadban, azt gyakoroltuk is a harctéren, hogy amikor valóban éles helyzetbe kerülünk, akkor tudjuk, hogy mit kell tennünk.

A hívő életben sokszor azt tapasztalom, hogy az elmélet nagyon megy, de a gyakorlatban sokszor van hiányosságom. Már a teremtettségünk is azt húzza alá, amit Jakab apostol ír: mivel két fület kaptunk és egy szájat, kétszer olyan gyorsan kellene hallanunk, mint szólnunk. A házasságunk és a családunk a legjobb gyakorlótér. A hozzánk legközelebb álló embereket tudjuk legjobban szeretni, és őket tudjuk a legmélyebben meg is sebezni beszédünkkel. Vezessük be a családban a 10-es szabályt: mielőtt válaszolnék a másiknak egy megjegyzésére, elszámolok 10-ig magamban. Az asszonyoknak talán erősebb kísértéseik vannak ezen a területen, már Salamon király is megállapította: „Jobb a tető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban” (Péld 21:9).

„Légy csendben és várj az Úrra” (HH 450.)

Máté András

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apos­tol sze­re­tet­tel­jes szí­ves­ség­ké­rés­sel for­dul Fi­le­mon­hoz, mint test­vé­ré­hez az Úrban. Meg­te­het­né, hogy pa­ran­csol­jon is, de nem teszi. Oné­zi­mosz­ról van szó, aki Fi­le­mon­nál szol­gált és meg­szö­kött, de köz­ben Pált és Jé­zust meg­is­mer­ve meg­tért, és hasz­nos lett a szol­gá­lat­ban. Pál sze­ret­né, ha Fi­le­mon vissza­fo­gad­ná őt, aki már neki is hasz­nos lehet. Pál­nak az a sze­re­tet­tel­jes ké­ré­se Fi­le­mon­hoz, hogy úgy fo­gad­ja Oné­zi­moszt, mint­ha magát Pált fo­gad­ná. Ez ke­resz­tyén kö­te­les­sé­ge is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis ön­ként, sze­re­tet­ből fo­gad­ná vissza, és nem csu­pán kö­te­les­ség­ből.