2025. február 26., szerda

DÉLELŐTT | 
Szenvedés és feltámadás

Igehely: Mk 8:31–33 Kulcsige: Mk 8:31 „És tanítani kezdte őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia.”

A szenvedés minden ember életének része valamilyen formában. A bűn bejött a világba, vele együtt a betegség, fájdalom, a halál. Szenved a természet és az ember egyaránt. Évezredek óta törekszik az ember arra, hogy megszabaduljon ennek terhétől.

Jézus tanítványai abban reménykedtek, hogy a megjövendölt Messiás véget vet ezeknek, és győzelmet, békét hoz a földre. De Jézus arról beszél tanítványainak, hogy: „az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie” (Mk 8:31b). Péter nem bírta ezt a beszédet, mert úgy képzelték, hogy a Messiás földi uralmat biztosít. Nem gondoltak arra, hogy a bűn felett való győzelem áldozatot kér. A Báránynak meg kellett áldoztatnia. De Jézus folytatja: „de harmadnapon fel kell támadnia” (Mk 8:31c).

A mi bűneink átkát vitte fel Jézus a keresztfára, ezért szenvedett. De harmadnapon dicsőségesen feltámadt, ezáltal pedig örök életet szerzett a benne hívők számára. Szenvedned kell? Jézus a mi bűneinkért bűnhődött. De Ő feltámadt, mi is feltámadunk!

Pap Márk

DÉLUTÁN | 

Ábrahám, a hívők atyja

Igehely: Gal 3:6–9 Kulcsige: Gal 3:6 „Így van megírva: «Ábrahám hitt Istennek, és Isten ezt számította be neki igazságul.»”

Mindenki elmondhatja, hogy van vagy volt édesapja. Isten úgy rendelte, hogy egy édesapa és egy édesanya által jöjjön be egy új teremtés a világba. Ádámról elmondhatjuk, hogy nem volt földi édesapja, de származásáról beszél a Biblia. Lukács evangélista megírja Jézus nemzetségi táblázatát. Egészen Istenig vezeti azt vissza: „ez Énósé, ez Sété, ez Ádámé; ez pedig az Istené” (Lk 3:38).

Nekem is van édesapám és édesanyám. Ez így természetes. Hálát adok az Istennek, hogy ők megismerhették a kegyelmet, általuk pedig én is. De mi a helyzet Ábrahámmal? Ő nemcsak a vér szerinti leszármazottjainak az atyja, hanem a hívők atyja is. Isten Igéje arra tanít, hogy: „akik hitből valók, azok Ábrahám fiai” (Gal 3:7b).

Te Ábrahám fia vagy, kedves Olvasó? Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy hiszel Istenben, aki a benne hívőket igaznak fogadja el, ugyanúgy, mint Ábrahámot. Ha Ábrahám a te atyád, akkor Isten is a te Atyád. A mi Atyánk a mennyekben van, származásunk és jövőnk a kezében van. Éljünk Atyánkhoz méltóan, és tiszteljük szeretve Őt.

Pap Márk

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?