2025. január 14., kedd

DÉLELŐTT | 
A leprás kérése

Igehely: Mk 1:40–45 Kulcsige: Mk 1:40 „Odament hozzá egy leprás, aki könyörögve és térdre borulva így szólt hozzá: Ha akarod, megtisztíthatsz.”

Abban a korban a lepra az egyik legelterjedtebb és legfélelmetesebb betegség volt. Az Ószövetségben ez nemcsak testi, fizikai betegség volt: a leprás ember rituálisan tisztátalanná vált, ami társadalmi következményekkel is járt. Családjától és lakhelyétől elválasztva tulajdonképpen egy élőhalott volt, és az élet áldásaitól távol esett. Ezért könyörgött Jézusnak, hogy tisztítsa meg: „Ha akarod, meg tudsz tisztítani.” Ez a kérés bizalma teljességéről, ugyanakkor alázatáról is szól: „Tudom, hogy van hatalmad megtisztítani, de nem követelőzöm. Ha akarod, megteheted.” Jézus megszánta, megérintette, meggyógyította. A megérintés együttérzésről szólt. Érintésével rámutat, hogy Őt nem kötik a szertartásos tisztátalanná válás szabályai. Ez a szimbolikus érintés és Jézus Krisztus hatalommal kimondott szava – „Akarom, tisztulj meg!” – tartalmazza a gyógyulást.

„Kezed, ha megérint, már elég.” Hiszed, hogy Jézus Krisztus vére meg tud tisztítani minden tisztátalanságból? Tudatában vagy annak a ténynek, hogy Ő nem köteles téged megtisztítani? Alázattal vagy gőgösen közeledsz hozzá?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

A tanítványok és a világ

Igehely: Jn 15:18–16:4a Kulcsige: Jn 15:18–19 „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem a világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ.”

A világ ebben a szövegkörnyezetben az Istennel ellenkező társadalom szervezett rendszere, amely a Sátán uralma alatt él. Ellenséges viszony van tehát a világ és a tanítványok között. A világ azért gyűlölte a tanítványokat, mert azonosultak Krisztussal. Mivel Jézust előbb gyűlölte – bár nem volt rá semmi oka –, ezért egyértelmű, hogy azokat is gyűlöli, akik eggyé lettek vele. A világ azért gyűlöli Jézus tanítványait, mert másképp élnek, mint a világ. Krisztus kiválasztotta őket a világból, és most már hozzá tartoznak. Ó, bárcsak igaz lenne a mi esetünkben is, hogy ok nélkül gyűlöl minket a világ! János apostol az első levelében arról ír, hogy ne szeressük a világot, mert aki a világ barátja akar lenni, Isten ellenségévé lesz.

Pál apostol nagyon világosan megfogalmazta a tanítványok és világ közti viszonyt, amikor azt mondja, ő halott a világ számára, de ugyanúgy a világ is halott az ő számára: „Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára” (Gal 6:14).

Vajda Miklós

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apos­tol sze­re­tet­tel­jes szí­ves­ség­ké­rés­sel for­dul Fi­le­mon­hoz, mint test­vé­ré­hez az Úrban. Meg­te­het­né, hogy pa­ran­csol­jon is, de nem teszi. Oné­zi­mosz­ról van szó, aki Fi­le­mon­nál szol­gált és meg­szö­kött, de köz­ben Pált és Jé­zust meg­is­mer­ve meg­tért, és hasz­nos lett a szol­gá­lat­ban. Pál sze­ret­né, ha Fi­le­mon vissza­fo­gad­ná őt, aki már neki is hasz­nos lehet. Pál­nak az a sze­re­tet­tel­jes ké­ré­se Fi­le­mon­hoz, hogy úgy fo­gad­ja Oné­zi­moszt, mint­ha magát Pált fo­gad­ná. Ez ke­resz­tyén kö­te­les­sé­ge is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis ön­ként, sze­re­tet­ből fo­gad­ná vissza, és nem csu­pán kö­te­les­ség­ből.