2025. január 15., szerda

DÉLELŐTT | 
Visszatérés Kapernaumba

Igehely: Mk 2:1–2 Kulcsige: Mk 2:1 „Néhány nap múlva ismét elment Kapernaumba, és elterjedt a híre, hogy otthon van.”"

A meggyógyult leprás engedetlensége miatt Jézus kénytelen volt távol maradni a várostól, és lakatlan helyeken tartózkodni. Néhány nap múlva azonban ismét bement Kapernaumba. Olyan sokan összegyűltek, hogy még az ajtó előtt sem volt hely. Voltak időszakok, amikor sokan gyűltek Jézus köré, mert látták a csodáit, és részesülni kívántak különféle áldásokban, amelyek tőle jöttek. A kenyér megsokasítása után is sokan keresték Őt, azonban Jézus felszínre hozta igazi szándékukat: „Bizony, bizony mondom néktek, nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből, és jóllaktatok” (Jn 6:26b).

A farizeusok és az írástudók azzal a szándékkal keresték Jézust, hogy tetten érjék a törvény áthágása közben. Jézus hirdette nekik az igét. Ő mindig az emberek legnagyobb szükségletét elégítette ki. Tudatában volt annak, hogy csak Isten igéje mentheti meg az embereket. Úgy, ahogy ezt Pál apostol is mondja: „A hit tehát hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által” (Róm 10:17).

Te milyen szándékkal keresed Jézust? Mennyire fontos számodra az ige?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

Szívfacsaró romlottság

Igehely: Jer 9:2–9 (Jer 9:1–8) Kulcsige: Jer 9:2 „Nyelvük olyan, mint a kifeszített íj, hazugsággal biztosítják hatalmukat az országban, nem pedig igazsággal! Egyik gonoszságot teszik a másik után, de engem nem ismernek – így szól az Úr.”

A romlás megállíthatatlan: az enyhe kezdet szívfacsaró végkifejlethez ér. A hanyatlás és romlottság annyira iszonyatossá vált, hogy Jeremiás menekülni szeretne népe közül. Kimondhatatlan a szomorúsága Isten választott népének állapota miatt. Fájdalmában azt kívánja, hogy szeme könnyek forrásává váljon, mert akkor éjjel-nappal sirathatná a megöletteket.

Jeremiást síró prófétának is nevezik népe szenvedésével való együttérzése miatt. Szánja őket, de bűneiket utálja, nevén nevezi. Nyelvüket úgy használják, mint az íjászok a nyilat: hazugságok lövöldözésére. Annyira megromlott a társadalom, hogy senki sem szólt már igazat. Isten megállapítja a romlás okát, hogy miért is futnak gonoszságból gonoszságba. Azért, mert nem ismerik Istent, és nem is akarnak tudni felőle.

Az Úr nem hagyja válasz nélkül népe romlottságát, olvasztótégelybe teszi, igyekszik őt megolvasztani, megvizsgálni bűne miatt, és így távolítja el álnokságát.

Vajda Miklós

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 16:4–13 Kulcsige: 1Sám 16:11 „Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Itt van az összes fiad? Hátra van még a legkisebb – felelte ő –, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel ezt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik.”

Dávidnak ez az útja – pásztorságtól a királyságig – arra emlékeztet bennünket, hogy Isten gyakran a legkevésbé valószínű jelölteket választja a legnagyobb céljaira. Amikor Sámuel eljött, hogy Isai fiai közül felkenje Izráel következő királyát, a legfiatalabb fiúra a legkevésbé sem gondolt. Isai és minden ember, aki akkor ott jelen volt, azt nézte, ami a szem előtt van; vagyis a kor elvárásainak, normáinak megfelelően ítélték meg a jelölteket. Isten azonban látja azt, amit mások nem, vagy nem is akarnak, mert más a kor aktuális elvárása – a neki szentelt szívet.