2025. május 24., szombat

DÉLELŐTT | 
Isten, mint oroszlán

Igehely: Ám 3:1–12 Kulcsige: Ám 3:4 „Ordít-e az oroszlán az erdőben, ha nincsen zsákmánya? Bömböl-e rejtekhelyén a fiatal oroszlán, ha semmit sem fogott?”

Vasárnap győzedelmes oroszlán képében láttuk Jézust. A mostani igénkben Isten népét megbüntető, pusztító oroszlán képében jelenik meg. Isten kihívta népét Egyiptomból, és különleges bánásmódban részesítette őket. Ez egyrészt kiváltság volt számukra, másrészt felelősség. Szövetséget kötött velük, megegyeztek, hogy együtt fognak járni, de a választott nép elfordult Istentől. Gonoszságukért, hűtlenségükért megbünteti őket. De a büntetés előtt kijelenti tervét a prófétáknak (7.v.). A kürt megharsan a városban, a próféták hirdetik Isten ítéletét. De vajon a nép megriad-e? Megtérnek-e?

Isten ma is várja népe megtérését. Türelme hosszú, de nem végtelen. Ma is sok ún. keresztyén ember van, akik bíznak „igaz vallásukban”, jó embereknek tartják magukat, szociálisan érzékenyek, nehézségeikben Istenhez kiáltanak, áldásaira igényt tartanak, de nem egyeztek meg Istennel, nem tértek hozzá, nem járnak együtt vele.

Ma reggel is megszólal Isten. Hallod-e? Kész vagy néhány percet elcsendesedni? Bűneidet felismerni?

Dimény Miklós

DÉLUTÁN | 

Lídia megtérése

Igehely: ApCsel 16:11–15 Kulcsige: ApCsel 16:14–15 „Hallgatott minket egy Lídia nevű istenfélő asszony, egy Thiatirából való bíborárus, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mond. Amikor pedig háza népével együtt megkeresztelkedett, azt kérte: Ha úgy látjátok, hogy az Úr híve vagyok, jöjjetek, és szálljatok meg a házamban! És kérlelt bennünket.”

„A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.” (Róm 10:17) „Hogyan hallják meg igehirdető nélkül?” (Róm 10:14) Ilyen igehirdető volt Pál. Csodálatos Isten munkája, ahogy összehoz egy kereső embert az evangélium hirdetőjével.

Pált a Szentlélek eltiltotta, hogy Ázsiában hirdesse az igét, nem engedte Bitiniába, hanem Filippibe vezette, ahol felkeresték azt az imacsoportot, ahol Lídia is volt, és elmondták nekik az evangélium üzenetét. Lídia egy istenkereső lélek, aki azok társaságát keresi, akik összegyűlnek imádkozni. Nem elégítette ki földi gazdagsága, jól menő vállalkozása, sem vallásos élete. Megértette, hogy valami még hiányzik – a hit Jézus Krisztusban. Ennek a kereső asszonynak az evangélium hallgatása közben az Úr megnyitotta a szívét, megértette és elfogadta az evangéliumot, hitre jutott, aminek látható jelét is adta azáltal, hogy bemerítkezett.

Neked van-e már üdvözítő hited, vagy csak egyfajta vallásos életed? Tud-e téged Isten Lelke vezetni, és hordozod-e Krisztus evangéliumát?

Dimény Miklós

 Napi áhítat

Igehely: Énekek 8:4–7 Kulcsige: Énekek 8:6 „Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.”

Az Énekek éneke arról az igazi szerelemről szól, amit az Istentől ajándékba kapott társ iránt érez az ember. Egyes bibliamagyarázók szerint Sulamit egy fiatal lány, aki vidéken él, több fiútestvére is van. Szemet vet rá a király, meg akarja hódítani, és a saját háremének tagjává tenni. A lánynak a szíve azonban már foglalt, egy pásztorlegénybe szerelmes. A legény neve nincs megemlítve – de ő bizonyult az igazinak, ő volt Isten ajándéka Sulamit számára.