2025. március 12., szerda

DÉLELŐTT | 
Jutalmazás a hűségért

Igehely: Mk 10:28–31 Kulcsige: Mk 10:29-30 „Jézus így szólt: Bizony mondom nektek: mindaz, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, az százannyit kap: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.”

A gazdag ifjú példája legyen figyelmeztetés számunkra: ő futott Jézushoz, térdre borult előtte, beszélgetett vele, annál keresett válaszokat, aki tudta a választ valamennyi kérdésére. De miután megkapta a válaszokat, nem vállalta a következményeket.

Jézus mindig változásra késztet. Ha hozzá jövök a kérdéseimmel, kaphatok olyan választ, ami döntéshelyzetbe hoz. Ilyenkor választanom kell: vagy megyek vele, vagy elhagyom Őt, és megyek a saját utamon.

A fiatalember vagyona értékesebb volt számára, mint a Jézus által kínált gazdagság, amely üdvösségére lett volna. A tanítványok jól válaszoltak a „Kövess engem!” felszólításra. Pedig biztos állást, vagyont (hallal tele hálók!), családot kellett hátrahagyniuk.

Feléd hangzott-e már a felszólítás Jézustól: „Kövess engem!”? Még mindig olyan lelkesen követed, mint akkor régen, először? Vagy mostanában kezdtél utána menni? Akár így, akár úgy, legyünk ebben kitartóak a mai napon is! Őhozzá tartozunk, neki engedelmeskedünk, és a jutalmunk sem marad el!

Lisztes Tibor

DÉLUTÁN | 

A szabadító áldozat

Igehely: 1Móz 22:5–14 Kulcsige: 1Móz 22:14 „Azután így nevezte el Ábrahám azt a helyet: «Az Úr gondoskodik». Ma ezt mondják: Az Úr hegyén a gondviselés”

Hitünk megpróbálására szükség van. Az ige arra tanít, hogy tartsuk a próbákat teljes örömnek: „tudván hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez” (Jak 1:2-3). De hogyan lehet örülni annak, ami kellemetlenséget okoz? Úgy, hogy felfedezzük, hogy ezek által Isten formál. Sok hívő azt várja Istentől, hogy tegye könnyűvé az életét, szüntessen meg minden nehézséget. Talán mi is hibásak vagyunk, ha azt ígértük, hogyha megtérnek, akkor Isten meg fogja szüntetni a gondjaikat. Isten sehol sem ígért ilyesmit. Azt ígérte, hogy gondoskodni fog a szükségeinkről, és erőt ad a próbákban. Próbatételek nélkül nincs fejlődés, előrehaladás. Ha kiálltuk a próbát, akkor ez által megerősödik a hitünk. A gyümölcsök sem teremnek meg kizárólag csak napsütés hatására. Kellenek esős napok, sőt viharok is, amelyek letördelik a száraz, elhalt ágakat. Isten nem enged nagyobb vihart az életünkben, mint amelyet el tudunk viselni. Ezek által kimunkálja azt, hogy mindinkább hasonlókká legyünk Jézus Krisztushoz. Ábrahám élete nem mondható nyugalmas, zavartalan, sima és napfényes életnek. Elindult és nem volt meg¬állás, mindig újabb akadályok tornyosultak, amelyekkel meg kell küzdenie. De egyetlen egyszer sem olvassuk róla, hogy panaszkodott volna, vagy a kedvét veszítette volna, vagy hogy megbánta volna, hogy elindult. Amikor Isten próbára tette, akkor kiderült, hogy Ábrahám még a fiánál is jobban szereti az Istent.

Borzási István

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?