2025. március 21., péntek

DÉLELŐTT | 
Isten ítélete

Igehely: Mk 12:1–12 Kulcsige: Mk 12:9 „Mit tesz hát majd a szőlő ura? Eljön, és elpusztítja a munkásokat, azután másoknak adja a szőlőt.”

Jézus egy olyan példázattal folytatja válaszát, amelyben mindenki számára felismerhető módon rámutat arra, hogy Ő az Atya egyszülött Fia (Mk 12:6). A példázat felidézi a próféták által használt hasonlatot (Ézs 5:1–7; Jer 2:21; Jer 25:4) – Izráel Isten szőlőskertje. A hallgatók közül mindenki érti, hogy a vallási vezetők nem teljesítették feladatukat, semmibe vették az Úr többszöri figyelmeztetését. Önző célok motiválják őket, és bármire képesek ezek elérésének érdekében.

A példázatban Jézus előre vetíti azt is, hogy életét kell adnia, az Atyától kapott küldetést teljesítve. A templom falai között Jézus felidéz egy másik próféciát (Zsolt 118:22–23), amely a lelki templomra irányítja figyelmüket. Később elmondja: a fizikai templomot le fogják rombolni: „Nem marad itt kő kövön” (Mk 13:2).

Mire épül életed? Engedelmesen beépülsz Isten egyházába, mint élő kő? Erre a magasztos közösségre hívattunk (1Pt 2:4-5; Ef 2:19-22; Ef 4:16) mindannyian, akik hiszünk Jézusban, aki az alap és a boltív összetartója, a Sarokkő.

Molnár Vilmos

DÉLUTÁN | 

Új élet Krisztusban

Igehely: Gal 2:20 Kulcsige: „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.”

A szűk szövegkörnyezetet figyelembe véve megtudjuk, hogy a ma olvasott tanítás az ezt megelőző furcsa eset kapcsán született, amikor is Pálnak meg kellett Pétert feddenie, mert nem az evangélium igazsága szerint járt el (2:11–14). Elkülönülő és képmutatóskodó magatartásával Péter azt az üzenetet közvetítette, hogy a megismert evangéliumtól elfordul, és ismét a mózesi törvény cselekedetei alapján, saját erőfeszítésből akar megigazulni Isten előtt. Ez azonban teljességgel lehetetlen (Pál háromszor írja ezt le – 16.v.). Krisztus evangéliuma ugyanis azt hirdeti, hogy az ember üdvössége egyedül kegyelemből (ezért ajándék), csak a Krisztusba vetett hit által lehetséges. Vigyázzunk azonban, mert az evangélium azt is tartalmazza, hogy a drága kegyelem nem csak a megtérő bűnös vádiratát nullázta le, hanem olyan képességgel is felruházza, hogy már ne önmagának és bűnös hajlamainak, hanem Istennek éljen mindennap (19–20.v.).

Neked, kedves olvasó, van-e új életed? Ha még nincs, akkor ma van számodra a kegyelem napja. Ragadd meg! Ha viszont már van, akkor tündököljön magatartásodban Krisztusnak szépsége. 

Kiss Lehel

 Napi áhítat

Igehely: Jer 2:1–13 Kulcsige: Jer 2:13 „Mert kétszeres rosszat cselekedett népem: engem, a friss víznek forrását elhagytak, és víztárolókat vájnak, repedt falú víztárolókat, amelyek nem tartják a vizet.”

Szomorú prófétai költeményből olvastunk egy részletet. Isten népe hűtlen lett Urához, kegyelme és jósága ellenére. Hitványságok után jártak és hitványokká váltak. Az ember életét meghatározza, hogy mit kíván, és mi felé törekszik. Valósággal érezzük Isten szomorúságát, amikor azt kérdezi: „Mi rosszat találtak bennem őseitek, hogy eltávolodtak tőlem?” Hát mit is? Nem Istenben van rossz, amikor az ember elfordul tőle. Az emberben van bűnös vágy, lázadó gondolat. Úgy gondolja, hogy saját vágyai jobban kielégítik, mint Isten jelenléte és áldásai.