Igehely: ApCsel 13:42–52 Kulcsige: ApCsel 13:49–50 „Az Úr igéje pedig elterjedt az egész tartományban. De a zsidók felingerelték ellenük a tekintélyes istenfélő asszonyokat és a város előkelőit, üldözést szítottak Pál és Barnabás ellen, és kiűzték őket határukból.”
A tiszta evangélium, az Isten élő igéje megérinti és válaszadásra készteti a hallgatót. Pál és Barnabás a zsinagógában az Írásokból kiindulva, a Szentlélektől kapott bölcsességgel magyarázták Krisztust. Sokan voltak, akik hittek, másokban pedig féltékenység ébredt. Nem olvasunk arról, hogy a pozitívan és negatívan reagálók mellett lett volna egy jelentős tömeg, akiket a Krisztusról szóló evangélium hidegen hagyott volna.
Ha megalkuvás nélkül, a Szentlélekkel betöltekezve hirdetjük az evangéliumot, mi is számíthatunk mindkét fajta reakcióra: pozitívra is, negatívra is. Lesznek, akik az igazságot megismerve összetörnek bűneik alatt és kegyelemért kiáltanak; és lesznek, akik megkeményítik szívüket és ellenállnak, nemcsak az igazságnak, de annak is, aki azt hirdeti.
Akárhogy legyen is, a mi elhívásunk ugyanaz, ami Pál és Barnabás elhívása: legyünk só és világosság, és hirdessük az evangéliumot a föld végső határáig!
Mezei Tamás
Kik nem örökölhetik Isten országát
Igehely: 1Kor 6:9–11 Kulcsige: 1Kor 6:9a „Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát?”
Pál tanítása félreérthetetlen. Aki azt hiszi, hogy Isten országát örökölheti, de a felsorolt bűnökben megmarad, az tévelyeg megtéveszti önmagát és azokat is, akik rá hallgatnak.
Hála Istennek, hogy mi, akik Jézus Krisztusba vetettük bizalmunkat, megmosattunk bűneinkből, megszentelődtünk és megigazultunk. Szó sincs róla, hogy tökéletesek lennénk, hogy a régi bűneink már ne kísértenének. Sajnos, néha még vétkezünk is a régi természetünknek engedve. Micsoda kegyelem azonban, hogy ezt mondja rólunk Isten igéje: 1.) Megmosattunk, vagyis szabadokká lettünk a bűneinktől, mert Krisztusban megítéltettek a bűneink. 2.) Megszentelődtünk, vagyis ráálltunk a megszentelődés útjára, ahol egyre jobban Krisztus jellemére formálódunk át. 3.) Megigazultunk, vagyis Isten előtt Krisztus igazságával, bűntelenségével felruházva állhatunk; nincs már ellenünk kárhoztató ítélet.
Bárcsak élhetnénk minden nap a kegyelem gazdagságának az örömében! Krisztus mindent elvégzett, ezért élhetünk a bűntől és ítélettől szabadon. Bárcsak ébredne bennünk szívből jövő hálaadás, hogy járnánk a megszentelődés útján hűségesen!
Mezei Tamás
