Igehely: ApCsel 16:11–15 Kulcsige: ApCsel 16:13 „Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.”
Azt követően, hogy Pál és társai megértették, hogy Isten Macedóniába hívta őket, habozás nélkül útnak indultak, és csakhamar elérték Filippit.
Igehely: ApCsel 16:6–10 Kulcsige: ApCsel 16:9 „Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy makedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre!”
Pál és Barnabás második missziós utat terveztek (de egyáltalán kikérték az Úr akaratát? ApCsel 15:36). Ezt követően Pál elvált Barnabástól, majd áthaladt Frígián és Galácián. Pál terve az volt, hogy Ázsiában hirdesse az evangéliumot. De a Szentlélek megakadályozta ezt. Hogyan?
Igehely: ApCsel 16:1–5 Igehely: ApCsel 16:1–2 „Így jutott el Derbébe, majd Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívő zsidó asszonynak és egy görög apának a fia, akiről jó bizonyságot tettek a lisztrai és ikóniumi testvérek.”
Pál apostol második missziós útja nem fulladt kudarcba azért, mert különbözött a véleményük Barnabással. Lukács evangélista Pál munkájának elbeszélésével folytatja írását. Isten csakhamar gondoskodott munkatársakról. Nem csak Szilász, hanem Timóteus is Pál bajtársává vált.
Igehely: ApCsel 15:36–41 Kulcsige: ApCsel 15:39 „Emiatt meghasonlás támadt közöttük, és ezért különváltak egymástól: Barnabás magával vitte Márkot, és elhajózott Ciprusra.”
Pál apostol második missziós útja, csakúgy, mint az első és a harmadik is, a Szíriában található Antiókhiából indult. Ez a misszió azonban nem annyira zökkenőmentesen indult, mint az első, amikor a Szentlélek konkrétan szólt, hogy kiket kell a szolgálatra kiválasztani (ApCsel 13:2).
Igehely: 1Kor 12:22–27 Kulcsige: 1Kor 12:22–23 „Ellenkezőleg: a test gyengébbnek látszó tagjai nagyon is szükségesek, és amelyeket a test kevésbé nemes tagjainak tartunk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül, és amelyek ékesség nélküliek, azok nagyobb megbecsülésben részesülnek.”
Az egészséges gyülekezetben jól megfér együtt a gyenge és az erős. Nemcsak az erősek, a magabiztosak, a küldetéstudattal rendelkezők a fontosak. A gyengébbekkel is törődni kell. Ne azt érezzék, hogy őket csak megtűrik. Legyenek ugyanúgy értékelt tagok, akik kölcsönösen gondoskodnak egymásról.
Igehely: Ef 4:11–16 Kulcsige: Ef 4:16 „Akiből az egész test egybeilleszkedik és összekapcsolódik a különféle ízületek segítségével úgy, hogy minden egyes tagja erejéhez mérten közösen munkálja a test növekedését, hogy épüljön szeretetben.”
Ahol Isten által „adott” vezetők vannak, ott megtapasztalható az előrehaladás, Isten közelségének az igazi megismerése. A cél a szentek felkészítése, munkába állítása.
Igehely: ApCsel 17:22–34 Kulcsige: ApCsel 17:28 „Mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk. Ahogy a ti költőitek közül is mondták némelyek: «Bizony, az ő nemzetsége vagyunk.»”
Az igaz Isten ismeretlenül is tisztelhető bizonyos mértékben, de feltétlenül szükséges személyesen megismernünk Őt és számunkra készített ajándékait (Jn 4:22).
Ő figyelemmel kíséri az emberek dolgait, ügyeit, szükségeit! Megváltást készített számunkra a bűneinkből, elrontott életünkből. Mindenütt jelen van. Nem helyhez és időhöz kötött, hanem mindenek felett áll!