Igehely: Mik 4:1-8; Kulcsige: Mik 4:1 „Az utolsó napokban az Úr házának hegye szilárdan fog állni a többi hegy fölött, és kimagaslik majd a halmok közül. Özönlenek hozzá a népek.”
Nem, ez még nem a mennyország, de ez áll legközelebb ahhoz, amit ember csak kívánhat a földön: lelki ébredés, társadalmi rend, béke, jólét. Kell ennél több?
Igehely: Jel 20:1-6; Kulcsige: Jel 20:5 „A többi halott nem kelt életre, míg el nem telt az ezer esztendő. Ez az első feltámadás.”
Nehéz elképzelni egy olyan világot, ahol nincs jelen a Sátán. Ebben a szakaszban erről olvashatunk, de itt inkább az erőviszonyokon, a szenvedésen és jutalmon van a hangsúly (majd a holnapi ige részletezi jobban a „hétköznapi” életet ebben a korszakban). Mit fed fel az Ige?
Igehely: 1Kor 12:12-27; Kulcsige: 1Kor 12:12 „Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is.”
A Bibliában a gyülekezetre utaló hasonlatok közül egyik sem fejezi ki olyan erőteljesen a hívők szerves összetartozását, mint a Krisztus teste kifejezés (27.v.). Három kérdésre találunk választ az igében. Elsősorban, hogy kikből tevődik össze gyülekezet.
Igehely: 1Pt 3:8-12; Kulcsige: 1Pt 3:8 „Végül pedig legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek, alázatosak.”
A Jakab levelében azt olvassuk, hogy „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá” (Jak 1:21). Más szóval minden Istentől ered.
Igehely: Kol 3:12-17; Kulcsige: Kol 3:14 „Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent.”
Mi hívők, arra vagyunk elhívva Krisztusban, hogy elsősorban mi magunk új emberekké váljunk. Ehhez nekünk Krisztust kell felöltenünk (Gal 3:27). Nemcsak egyéni, hanem közösségi életünket is Krisztus kell, hogy áthassa.
Igehely: Fil 2:1-11; Kulcsige: Fil 2:1-2 „Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek.”
Ebben az igeszakaszban Pál apostol arra kéri és figyelmezteti a Filippiben élő szenteket, hogy ne csak hitvallásukban, és ne csak szóban legyen jelen a vigasztalás Krisztusban, a szeretetteljes intés, közösség a Lélekben, valamint az irgalom és könyörület, hanem a gyakorlatban is valósítsák azt m
Igehely: Róm 10:14-17 Kulcsige: Róm 10:16 „Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, hiszen Ézsaiás is ezt mondja: «Uram, ki hitt annak, amit tőlünk hallott?»”
Ezzel a 4 kérdőmondattal az apostol arra az igazságra mutat rá, hogy az üdvösség hit általi megragadását meg kell előzze az evangélium hirdetése és tartalmának feltárása. A valódi hitnek ugyanis tartalma van, amit Isten írott Igéje tár fel. Az üdvösség tehát azoké, akik meghallják és hiszik, amit/akit az evangélium bemutat. De miért olvasunk akkor engedelmességről is? Talán ez lenne az ember része, mint saját hozzájárulása az üdvösséghez, netalán kiegészítése? Szó sincs róla! Tudjuk, hogy az üdvösség teljes mértékben Isten munkája, amit ajándékként ad az embernek.