Igehely: Dán 3:16-30; Kulcsige: Dán 3:25 „Ő azonban így szólt: Én mégis négy férfit látok szabadon járni a tűzben, és nincs rajtuk semmi sérülés. A negyedik pedig olyannak látszik, mint valami isten.”
Nabukadneccar figyelmezteti a három zsidó fiatalt, hogy senki sem tudja megvédeni őket a király haragjától. Hananjá, Mísáél és Azarjá nem értenek vele egyet: Isten bármire képes, még a tüzes kemencébe kerüléstől is meg tudja őket menteni.
Igehely: Dán 3:1-15; Kulcsige: Dán 3:12 „Vannak itt zsidó férfiak, Sadrak, Mésak és Abéd-Negó, akiket Babilon városának az élére állítottál; ezek a férfiak semmibe sem vesznek téged, ó, király, nem tisztelik isteneidet, és nem hódolnak az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál.”
Az előző részben is egy szoborról olvastunk. Annak a szobornak csúfos vége lett, elpusztította egy kő. Az az alkotás csak egy álomban szerepelt, Nabukadneccar viszont egy valósat készíttetett. Ezúttal már nem csak a fej volt aranyból, hanem a szobor minden része.
Igehely: Dán 2:36-49; Kulcsige: Dán 2:45b „A nagy Isten tudtára adta a királynak, hogy mi történik majd ezután. Igazat mond ez az álom, és bizonyos a magyarázata.”
Ha egy csoportkép kerül a kezedbe, te is először magad keresed meg a képen? Nebukadneccar sem volt ezzel másképp. Az álom jelentéséből mintha csak egy dolgot jegyzett volna meg: hogy az aranyfej őt jelképezi.
Igehely: Dán 2:19-36; Kulcsige: Dán 2:29 „Te, ó, király, azon töprengtél fekvőhelyeden, hogy mi fog történni ezután. A titkok Kijelentője pedig tudatta veled, hogy mi fog történni.”
Dániel előtt lelepleződött valami, amit Isten bölcsessége nélkül képtelenség lett volna megérteni. Az álom, amit a király látott, Istentől származó kijelentés volt. Az álom jelentésének megfejtését szintén Istentől kapta a király, Dániel közbenjárásával.
Igehely: Dán 2:1-18; Kulcsige: Dán 2:11 „Mert az, amit a király kérdez, igen nehéz. Nincs is más, aki azt el tudná mondani a királynak, csak az istenek, akik nem laknak együtt a testben élőkkel.”
A király tombol, mert a problémájára nem azonnal jön a megoldás. A bölcsek hiába érdeklődnek az álom részleteiről, Nebukadneccar halogatást lát kérdéseikben, márpedig neki most azonnal kell a válasz. Aztán elhangzik a felismerés, hogy egyedül Isten tudja megfejteni a megfejthetetlent.
Igehely: Dán 1:9-21; Kulcsige: Dán 1:17 „Isten megadta ennek a négy ifjúnak, hogy előrehaladjanak a tudományban, mindenféle írásban és bölcsességben. Dániel pedig értett a látomások és az álmok magyarázatához is.”
Nem voltak könnyű helyzetben Dánielék, de felismerték, hogy Isten már készíti számukra a kiutat. Egy olyan ajánlattal állnak elő, ami nem csak számukra megoldás, hanem a főudvarmestert sem sodorja veszélybe. Nem bonyolódnak étrendek összehasonlításába, csak próbaidőt kérnek.
Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”
Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.