Igehely: Zsolt 75:1-11; Kulcsige: Zsolt 75:9 „Mert pohár van az Úr kezében, tele habzó, fűszeres borral. Ha tölt belőle, meg kell inni, még a seprőjét is le kell nyelni minden bűnösnek a földön.”
Minden létező Isten atyasága, fősége alatt van. Az övén kívül nincs világ, nincs semmi létező. Ennélfogva mindenki sorsa Isten kezében van. Mindenható szeretetének jele, hogy az Őt szeretőket házának finom italával kínálja.
Igehely: Zsolt 74:1-23; Kulcsige: Zsolt 74:20 „Tekints szövetségedre, mert erőszakkal vannak tele az ország távoli zugai is!”
A zsidóknak a fogságban bőven volt módjuk gyászolni, sírni és önvizsgálatot tartani. A megmaradt népnél ez bűnbánattal és megtéréssel folytatódott. Ezért haza is vezette őket Isten, országukat, templomukat újjáépíteni. Ászáf is ezek közé tartozott.
Igehely: Zsolt 69:20-37; Kulcsige: Zsolt 69:30 „De engem, megalázottat és szenvedőt, segíts meg, és oltalmazz, Istenem!”
Emerson mondja: „A bölcs ember naponta frigyre lép az igazsággal.” Aki meg is éli Isten igazságait, az bekerül az igazságért folyó harcba is. Ezzel megnyeri a helyzetének látását is, mert az igazság Istenhez tartozást ad, az igazsággal szembenállás pedig a gonoszhoz köt.
Igehely: Zsolt 69:1-19; Kulcsige: Zsolt 69:10 „Mert a házad iránti féltő szeretet emészt; rám hull a gyalázat, ha téged gyaláznak.”
Életünk néha örvényben vergődés, amelyben nincs szilárd talaj, csak süllyedés. A leghalálosabb örvényt Jézus szenvedte el, mikor magára vette bűneinket, és a keresztfára vitte.
Igehely: Jn 18:1-11; Kulcsige: Jn 18:4 „Jézus pedig tudva mindazt, ami reá vár, előlépett, és így szólt hozzájuk: Kit kerestek?”
Jézus Krisztus eltávozásának ideje elérkezett. Megváltónk tisztában volt mindazzal, ami rá várt. Ebben a tudatban előrement vagy „kiment”, de nem pusztán a kertből, vagy a fák árnyékából a holdfénybe, vagy a tanítványok köréből. Előrement az isteni cél beteljesítésére.
Igehely: Jn 17:20-26; Kulcsige: Jn 17:20 „De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem.”
Jézus Krisztus a napjainkban élő követőiért imádkozik, jobban mondva a minden időben jelenlévő gyülekezetekért. Imádkozott előzőleg azért, hogy az Atya tartsa meg a követőit, most pedig közbenjár az egységükért.
Igehely: Róm 3:9–20 Kulcsige: Róm 3:12 „Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem.”
A római gyülekezetnek írt levélben Isten elmondja, hogy milyen súlyos következményei voltak Ádám és Éva engedetlenségének. Amikor az első emberpár vétkezett, kikerültek Isten jelenlétéből, és megromlott a szívük. Azóta mindenki megromlott szívvel és Isten nélkül kezdi a földi életet. Csak növelni tudjuk bűneinkkel az adósságot Isten felé, nem tudunk jót cselekedni. Mivel ennyire gonosszá lett az emberi szív, a megoldás egyedül a szívcsere. Szükségünk van egy új, megváltozott szívre.