Mindennapi áhítatok

2023. március 21., kedd

Igehely: Jn 16:25-33; Kulcsige: Jn 16:25 „Ezeket példázatokban mondom nektek, de eljön az óra, amikor többé nem példázatokban szólok hozzátok, hanem nyíltan beszélek nektek az Atyáról.”

A tanítványok nemcsak a szomorúság nehézségével néztek szembe, hanem azzal is, hogy sok minden rejtve volt még előttük Isten igazságaiból. Különleges három év állt mögöttük, mivel lépten-nyomon hallhatták a Mester tanítását, és láthatták a csodáit.

2023. március 20., hétfő

Igehely: Jn 16:16-24; Kulcsige: Jn 16:21 „Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az ő órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelemre az öröm miatt, hogy ember született a világra.”

A tanítványokat szomorúság töltötte el, ha arra gondoltak, hogy Mesterük nemsokára elhagyja őket. Pedig ők még nem is tudtak arról a keserűségről és riadalomról, amely később rájuk várt, amikor látták Isten Fiát szenvedni és meghalni.

2023. március 19., vasárnap

Igehely: Jn 16:4b-15; Kulcsige: Jn 16:7 „Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.”

Az Úr Jézus olyan kijelentést tett a tanítványoknak, amely első hallásra nemhogy erősítette volna, hanem inkább elszomorította őket. Ha figyelmesen olvassuk Megváltónk szavait, megérthetjük, hogy elmenetele nem a tanítványok cserbenhagyását jelentette, hanem ellenkezőleg: a javukat munkálta.

2023. március 17., péntek

Igehely: Jn 15:18-27; Kulcsige: Jn 15:19 „Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem a világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ.”

Gyűlölet! Nem tudom, van-e ennél szörnyűbb magatartás, amely családokat, nemzeteket, az egész világot képes tönkretenni! Isten Fiát gyűlölni, aki olyan csodálatos dolgokat tett, amelyeket senki előtte, sem utána?!

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.