Igehely: Lk 24:36-43; Kulcsige: Lk 24:38 „Ő azonban így szólt hozzájuk: Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?”
Amikor a testvérek támogatják egymást. Együtt voltak. Hasznosan töltötték az időt, jó társalgással. Egy médiaőrült világban jó, ha a hívők találkoznak, elmondják bánatukat, félelmüket. Ez egy jó terápia.
Igehely: Lk 24:1-12; Kulcsige: Lk 24:5 „Az asszonyok megrémültek, és a földre szegezték tekintetüket, de azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek a holtak között az élőt?”
Jézus Krisztus halálból való feltámadása nagy jelentőséggel bír, és sok tanulságot vonhatunk le belőle. Melyek ezek?
Más napra tevődik át az istentisztelet napja: már nem a hetedik nap, hanem az első. Ez az Úr napja, a vasárnap, az istentisztelet, az imádkozás, az igehirdetés ideje.
Igehely: Lk 23:47-56; Kulcsige: Lk 23:53 „Azután levette, gyolcsba göngyölte, és elhelyezte egy sziklába vágott sírboltban, amelyben még soha senki sem feküdt.”
A gonosz terv sikerült. A világosság már nem sérti a sötétségszeretők szemét. A népnek nincs már, kit követni, hallgatni, csodálni, hisz Jézus bűnösnek minősült, megbűnhődött, meghalt az átokfán. Nem ment könnyen, de az összefogás, az erős akarat, a rafinált taktika sikerrel járt.
Igehely: Lk 22:63-71; Kulcsige: Lk 22:70 „Erre mind azt kérdezték: Akkor hát te vagy az Isten Fia? Ti mondjátok, hogy én vagyok – felelte nekik.”
Ha van olyan nap, amikor minden emberi érdemnek háttérbe kell szorulnia, akkor az a mai. Próféciák százai, már az idők elejétől erre a napra mutattak, amikor a világtörténelem legszégyenletesebb emberi tette, de ugyanakkor a megváltás terve is végbement.
Igehely: Lk 22:1-23; Kulcsige: Lk 22:15 „És ezt mondta nekik: Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a páskavacsorát.”
Míg Jézus a tanítványai közösségében készül szenvedéseire, addig Iskáriótes Júdás a tanítványtársai és Mestere mellőzésével külön utakon jár, anyagi hasznot keres. Szörnyű kontraszt. Az egyik az élet, a másik a halál útja.
Igehely: Lk 21:25-38; Kulcsige: Lk 21:28 „Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.”
Milyen lelki testhelyzet jellemez? Milyen irányba nézel? Mi köti le a figyelmedet, gondolataidat? Lehúz, meggörnyeszt, nyomorékká tesz az az életforma, ahogy élsz, vagy boldog vagy, és szárnyalsz a Krisztus által kapott szabadságban?
Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”
Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.