Igehely: Lk 24:36-43; Kulcsige: Lk 24:38 „Ő azonban így szólt hozzájuk: Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?”
Amikor a testvérek támogatják egymást. Együtt voltak. Hasznosan töltötték az időt, jó társalgással. Egy médiaőrült világban jó, ha a hívők találkoznak, elmondják bánatukat, félelmüket. Ez egy jó terápia.
Igehely: Lk 24:1-12; Kulcsige: Lk 24:5 „Az asszonyok megrémültek, és a földre szegezték tekintetüket, de azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek a holtak között az élőt?”
Jézus Krisztus halálból való feltámadása nagy jelentőséggel bír, és sok tanulságot vonhatunk le belőle. Melyek ezek?
Más napra tevődik át az istentisztelet napja: már nem a hetedik nap, hanem az első. Ez az Úr napja, a vasárnap, az istentisztelet, az imádkozás, az igehirdetés ideje.
Igehely: Lk 23:47-56; Kulcsige: Lk 23:53 „Azután levette, gyolcsba göngyölte, és elhelyezte egy sziklába vágott sírboltban, amelyben még soha senki sem feküdt.”
A gonosz terv sikerült. A világosság már nem sérti a sötétségszeretők szemét. A népnek nincs már, kit követni, hallgatni, csodálni, hisz Jézus bűnösnek minősült, megbűnhődött, meghalt az átokfán. Nem ment könnyen, de az összefogás, az erős akarat, a rafinált taktika sikerrel járt.
Igehely: Lk 22:63-71; Kulcsige: Lk 22:70 „Erre mind azt kérdezték: Akkor hát te vagy az Isten Fia? Ti mondjátok, hogy én vagyok – felelte nekik.”
Ha van olyan nap, amikor minden emberi érdemnek háttérbe kell szorulnia, akkor az a mai. Próféciák százai, már az idők elejétől erre a napra mutattak, amikor a világtörténelem legszégyenletesebb emberi tette, de ugyanakkor a megváltás terve is végbement.
Igehely: Lk 22:1-23; Kulcsige: Lk 22:15 „És ezt mondta nekik: Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a páskavacsorát.”
Míg Jézus a tanítványai közösségében készül szenvedéseire, addig Iskáriótes Júdás a tanítványtársai és Mestere mellőzésével külön utakon jár, anyagi hasznot keres. Szörnyű kontraszt. Az egyik az élet, a másik a halál útja.
Igehely: Lk 21:25-38; Kulcsige: Lk 21:28 „Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.”
Milyen lelki testhelyzet jellemez? Milyen irányba nézel? Mi köti le a figyelmedet, gondolataidat? Lehúz, meggörnyeszt, nyomorékká tesz az az életforma, ahogy élsz, vagy boldog vagy, és szárnyalsz a Krisztus által kapott szabadságban?
Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”
Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.