Igehely: Lk 6:1-5; Kulcsige: Lk 6:5 „És kijelentette nekik: Az Emberfia ura a szombatnak.”
Egy vasárnap délelőtt a szüleim (nem hívők), átutazóban voltak Brassóban, ahol akkor még egyetemre jártam. Én azon a hétvégén nem mentem haza, és azt terveztem, hogy délelőtt megyek gyülekezetbe.
Igehely: Lk 5:33-39; Kulcsige: Lk 5:33 „Ők pedig ezt mondták neki: János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, ugyanígy a farizeusok tanítványai is; a tieid pedig esznek és isznak.”
A farizeusok és írástudók felróják Jézusnak, hogy tanítványai nem böjtölnek, és nem imádkoznak, mint a Keresztelő János és a farizeusok tanítványai. Ő viszont rámutat arra, hogy most nem a böjt ideje van a tanítványok számára, hanem az ünnepé.
Igehely: Lk 5:27-32; Kulcsige: Lk 5:28 „Az otthagyott mindent, felkelt, és követte őt.”
Hogy tudta Lévi követni Jézust úgy, hogy mindenét otthagyta? Hogy tud manapság valaki mindent hátrahagyva Jézus követője lenni?
Igehely: Lk 5:17-26; Kulcsige: Lk 5:20 „Ő pedig látva hitüket, így szólt: Ember, megbocsáttattak a te bűneid.”
„Ember, megbocsáttattak néked a te bűneid.” Ezek a legcsodálatosabb szavak, amelyeket az ember hallhat földi életében. Arról biztosították a béna embert, hogy Jézus nem rója fel a bűnét, és sem földi életét, sem az örökkévalóságot nem kell Isten nélkül leélnie.
Igehely: Lk 5:12-16; Kulcsige: Lk 5:13 „Jézus kinyújtva a kezét, megérintette őt, és így szólt: Akarom, tisztulj meg! És azonnal megtisztult a leprától.”
A fizikai érintésnek nagy a hatása, de amikor Jézus Krisztus érint meg valakit, az meggyógyul. Senki nincs, akit ne ért volna az életben kisebb, nagyobb sérelem. Ezeknek minden esetben vannak következményei, éppen úgy, mint a Jézus idejében élő leprás betegnek. Ezekkel együtt kellett élnie.
Igehely: Lk 5:1-11; Kulcsige: Lk 5:7 „Ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek, és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek.”
Mi, keresztyén emberek nagyon jól tudjuk elméletben, hogy mennyi áldás származik abból, ha engedelmeskedünk Istennek. Ennek ellenére ezt naponként meg kell harcoljuk. Péter sok mindent átélt Jézus társaságában, de mégsem volt könnyű kivetnie a hálót.
Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”
A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.