Igehely: Péld 1:1-9; Kulcsige: Péld 1:8-9 „Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását, mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!”
A gyermekek igazi ékszere a bölcsesség, ami az istenfélő életben nyilvánul meg: „Az Úrnak félelme az ismeret kezdete” (7.v.). Az istenfélő ember mély tisztelettel van Isten iránt, és alázattal elfogadja akaratát.
Igehely: Zsolt 113:1-9; Kulcsige: Zsolt 113:9 „Megengedi, hogy a meddő úgy lakjék a házban, mint fiaknak boldog édesanyja. Dicsérjétek az URat!”
A zsoltáros az Úr szolgáit szólítja fel a dicséretre. Lehetne-e ez másképp? Tudná-e Istent őszintén dicsőíteni egy olyan személy, aki nem az Ő szolgája? Úgy gondolom, a válasz mindenki számára nagyon egyértelmű.
Igehely: Jel 19:6-10; Kulcsige: Jel 19:6 „És hallottam valami nagy sokaság hangját, amely mintha nagy vizek zúgása és erős mennydörgés hangja volna: Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható!”
Egy-egy bibliai történet, csoda – szinte már megszoktuk – arról tanúskodik, hogy Isten hatalmas, hatalma végtelen.
Igehely: 1Móz 18:1-15; Kulcsige: 1Móz 18:14 „Van-e valami lehetetlen az ÚR számára? Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.”
Az Úr kérdésére (14.v.) minden bizonnyal Ábrahámmal és Sárával együtt a mai keresztyén ember is tudja a teológiai, elméleti választ: nincs lehetetlen az Úr számára. Ennek az igazságnak a fényében gondolkodni, dönteni, cselekedni példás életű hitelődeink számára is nehéz feladat volt.
Igehely: Ézs 63:19b-64:3; Kulcsige: Ézs 64:3 „Soha senki sem hallotta, fülébe nem jutott, szemével nem látta, hogy volna isten rajtad kívül, aki ilyet tenne a benne bízókért.”
Számos bibliai történet és kijelentés szól arról, hogy Isten mindenek felett való Úr. „Mindenen rajta tartja szemét az Úr, a gonoszokat és a jókat egyaránt figyeli” (Péld 15:3). Arról is olvasunk, hogy az Úr teremtő, és mindezidáig cselekvő Isten (Jn 5:17).
Igehely: Mt 14:22-33; Kulcsige: Mt 14:33 „A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: Valóban Isten Fia vagy!”
Sok csodát láttak, tanításokat, isteni kijelentéseket hallgattak a tanítványok, akikről mai igénk szól. Éppen a kenyérszaporítás csodája után történik, hogy Jézus előre küldi őket a Genezáret taván, ahol ők viharba keverednek.
Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”
Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?