Mindennapi áhítatok

2020. május 6., szerda

Igehely: Jn 13:33-35; Kulcsige: Jn 13:35 „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”

Lehet parancsra is szeretni? Az Úr Jézus szerint a szeretet nem csupán érzelem kérdése, hanem akarat kérdése is. Lehet parancsra szeretni, főleg, ha az Isten Lelke lakik bennünk, aki meg tudja teremni a szeretet gyümölcsét, ha kérjük és engedelmeskedünk neki.

2020. május 5., kedd

Igehely: Róm 13:8-14; Kulcsige: Róm 13:8 „Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt.”

Semmivel se tartozzunk senkinek csak pont a szeretettel? Természetesen nem arról van szó, hogy legyünk elmaradva vele, hanem hogy a szeretet mindig ad, belőle sosem elég, mert szeretni mindig kell.

2020. május 3., vasárnap

Igehely: 2Móz 2:1-10; Kulcsige: 2Móz 2:10 „Amikor a gyermek nagyobb lett, elvitte a fáraó leányához, aki a fiává fogadta. Mózesnek nevezte el, mert ezt mondta: A vízből húztam ki.”

Isten adja a gyermeket és az édesanya ajándéknak veszi. Isten kifejezett céllal teremti meg Mózest, hiszen az ő születésével kezdődik meg a zsidók Egyiptomból való szabadulásának története.

2020. május 1., péntek

Igehely: Kol 3:22-24; Kulcsige: Kol 3:23 „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek.”

Két erős érvünk van arra, hogy a munkahelyen jó lélekkel végezzük feladatainkat, mintha azzal közvetlen az Úrnak szolgálnánk. Az egyik az, hogy mint Isten gyermekeinek, nekünk mindent az Ő dicsőségére kell tennünk (1Kor 10:31).

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szív­ben van.” – je­len­ti ki Sá­mu­el pró­fé­tá­nak az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szív­ben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt ben­ned va­la­mi jó is… áll­ha­ta­tos szív­vel ke­res­ted az Is­tent” (3.v.). Jós­áfát azt ter­jesz­tet­te, amit ér­de­mes volt, mert ez­ál­tal mun­kál­ta Isten aka­ra­tát, és a meg­té­rést szor­gal­maz­ta. Újra és újra ki­ment a nép közé. A lelki élet csak he­lyes rend­tar­tás­sal, jó ta­náccsal, Isten ne­vé­ben mű­kö­dik jól. Jós­áfát meg­té­rí­tet­te a ko­ra­be­li em­be­re­ket, őseik Is­te­né­hez te­rel­te szí­vü­ket.