Mindennapi áhítatok

2020. február 18., kedd

Igehely: Mt 10:9-15; Kulcsige: Mt 10:10 „Se tarisznyát az útra, se két felsőruhát, se sarut, se botot: mert méltó a munkás a kenyerére.”

Amikor szolgálatról van szó, talán az egyik legnagyobb hiba, amit el lehet követni, hogy az ember a saját erőforrásait kezdi el mérlegelni: ennyi pénz van a zsebemben, erre és arra van tehetségem, ennyi idő áll a rendelkezésemre.

2020. február 17., hétfő

Igehely: Mt 10:1-8; Kulcsige: Mt 10:1 „Magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget.”

„Csak vidd ki a fiatalokat a sportpályára, és meglátod, hogy mi is lappang igazából a belsőjükben.” – ez a tanács hangzott el egy ifjúsági vezetőképzőn. Ugyanez az alapelv érvényes, amikor valaki kezébe egy nagyobb pénzösszeg kerül. Felszínre jön az emberben lappangó igazi vágy.

2020. február 16., vasárnap

Igehely: Mt 9:35-38; Kulcsige: Mt 9:36 „Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül.”

Egészség, gazdagság, célok, önmegvalósítás, élvezetek. Lehetne még sorolni mi mindenben keresi az ember a mindennapok értelmét. A belső üresség betöltésére a világ bőkezűen nyújtja a lehetőségeket. Napjainkban, és nem csak, mindig akadnak emberek, akik megoldásokat felkínálva vonzzák a tömeget.

2020. február 13., csütörtök

Igehely: Fil 3:4-11; Kulcsige: Fil 3:8 „Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem.”

A jól ismert közmondás szerint: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” Érdemes a házasságban is megfontolni e tanácsot, ha nem szeretnénk, hogy a túlköltekezés vitákat, békétlenséget és házassági konfliktusokat eredményezzen.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 19:1–7 Kulcsige: ApCsel 19:6 „És amikor Pál rájuk tette a kezét, leszállt rájuk a Szentlélek, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak.”

Furcsa olyan „hívőkről” olvasni, akik nem is hallottak a Szentlélekről, de az akkori viszonyokat tekintve ez teljesen érthető. Az Ószövetségben minden prófétának lehettek tanítványai, ezek valószínűleg a Jánoséi lehettek, ha csak az ő keresztségét ismerték. Emellett a pünkösdi eseményekről biztosan nem tudtak, de lehet, hogy még Jézus haláláról és feltámadásáról sem. Pál apostolnak kellett őket felvilágosítania, és mivel János már előkészítette a talajt, az ige jó földbe hullott: a tanítványok felismerték Jézusban a Messiást és Megváltójukat.