Mindennapi áhítatok

2025. május 9., péntek

Igehely: Róm 7:7–25 Kulcsige: Róm 7:22–23 „Mert gyönyörködöm Isten törvényében a belső ember szerint, de tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével.”

A törvény jó vagy rossz? Ahhoz, hogy ezt megválaszoljuk, látnunk kell, hogy a törvények miért is vannak. A törvény utat mutat az életben. Megmutatja, hogyan kell élnünk. Törvény kijelöli az utat és annak irányát (7.v.). Ezek alapján a törvény jó. Akkor miért nem szeretjük a törvényeket?

2025. május 8., csütörtök

Igehely: Róm 20:12–24 Kulcsige: Róm 2:12 „Akik ugyanis a törvény ismerete nélkül vétkeztek, a törvény nélkül vesznek majd el, és akik a törvény ismeretében vétkeztek, azokat a törvény alapján sújtja majd az ítélet.”

Minden országnak megvannak a saját törvényei. Az állampolgároknak kötelező megtartani mindezeket. Amennyiben áthágják a törvényt, jön a büntetés, aminek mértéke függ a törvényszegés nagyságától. Így van ez Isten országával kapcsolatban is. Isten is meghatározta az Ő országának törvényeit.

2025. május 7., szerda

Igehely: Zsolt 119:40–46 Kulcsige: Zsolt 119:40 „Eleveníts meg igazságoddal, mert vágyódom utasításaidra.”

Szokták mondani: „Az élet nem habos torta.” Vannak csalódásaink, kudarcaink, megbántanak, megbetegszünk stb. Ilyenkor gyakran magunkba roskadunk, és úgy érezzük, hogy egyedül maradtunk, elcsüggedünk, nem találjuk a megoldást. Pedig van megoldás: „Eleveníts meg igazságoddal!” (40.v.).

2025. május 6., kedd

Igehely: Zsolt 119:11–19 Kulcsige: Zsolt 119:11 „Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.”

Az első kérdés, amit eszembe juttatott Isten Lelke: Hol tartom az Ő igéjét? Vannak, akik úgy gondolják, hogy Isten beszéde a Bibliában van. Akik így gondolják, jól gondolják. Valóban ott találjuk. De mit teszünk a Bibliában talált beszédekkel?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Zsolt 40:1-6 Kulcsige: Zsolt 40:5 „Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát, nem igazodik a kevélyekhez és az elvetemült hazugokhoz.”

Megragadóan, sok költői kifejezéssel írja le Dávid egyik felejthetetlen, de kemény élményét. Hogy mi lehetett a pusztulás gödre és a sáros fertő, nem tudjuk. Talán betegség vagy kilátástalan harci körülmény, netalán egy újabb családi perpatvar? Viszont figyelemre méltó ebben a helyzetben Dávid magatartása. Jogosan állíthatjuk, hogy az egész folyamat alapja az őszinte baráti bizalom Isten személyében. Dávidnak zsenge korától kezdve az Úr volt a bizodalma, ezért fordul most is hozzá, és nem a kevélyekhez, akikben már csalódott (5.v.).