Mindennapi áhítatok

2018. március 17., szombat

Igehely: Lk 12:54-56; Kulcsige: Lk 12:56 „Képmutatók, a föld és az ég jelenségeit felismeritek, e mostani időt miért nem tudjátok felismerni?”

Talán nem telik el nap, hogy ne néznénk meg az időjárás-előrejelzést. Napjainkban a fejlett technika segítségével az „idő próféták” elég pontosan prófétálnak. De történik úgy is, hogy az általuk mondottak nem teljesülnek.

2018. március 16., péntek

Igehely: Lk 12:49-53; Kulcsige: Lk 12:49 „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna!”

„Mert a mi Istenünk emésztő tűz” – írja a Zsidókhoz írt levél 12:29 verse. Ő küldte e Földre, a „tűz csiholóját” Fia személyében. Később a Szentlélek is lángnyelvek formájában szállt le az első gyülekezet tagjaira Jeruzsálemben, az első pünkösd ünnepén. Az ember is képes a tűz csiholására.

2018. március 15., csütörtök

Igehely: Lk 12:41-48; Kulcsige: Lk 12:43 „Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál az úr, amikor megérkezik!”

Miután Péter meghallgatta Mestere vigyázásra és készenlétre ösztönző figyelmeztetését, felteszi a kérdést: „Uram, nekünk mondod ezt a példázatot, vagy mindenkinek?” Amikor szól az Úr az Ige által, lehet néha mi is így gondoljuk: „ez nem nekem szól, hanem másnak”.

2018. március 13., kedd

Igehely: Lk 12:33-34; Kulcsige: Lk 12:33 „Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául, szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket, el nem fogyó kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem férkőzhet hozzá, a moly sem emészti meg.”

A Megváltó, amikor eljött a mennyei dicsőségből, önként vállalta a szegénységet. A földön nem rendelkezett vagyonnal. Saját helyzetét így jellemezte: „A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania” (Lk 9:58).

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 18:23–28; Kulcsige: ApCsel 18:24 „Eközben Efezusba érkezett egy Apollós nevű alexandriai származású zsidó férfi, aki ékesen szóló és az Írásokban jártas ember volt.”

Ma reggeli igeszakaszunk bepillantást enged az első gyülekezetek megalakulásába és az ott lelki szolgálatokat végző testvérünk életébe. Apollós áldott eszköze volt az Úrnak, akiről azt olvassuk, hogy ékesen szóló és az Írásokban jártas ember volt, továbbá, hogy buzgó lélekkel és helyesen hirdette az Igét. Aztán az következik, hogy de csak a János keresztségét ismerte. Mi volt a lényeges különbség János keresztsége és az Úr Jézus által képviselt keresztség között? Erre Keresztelő János adja meg a választ: „Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek...