Mindennapi áhítatok

2019. február 6., szerda

Igehely: Jn 8:39-47; Kulcsige: 8:44/b „Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug, és a hazugság atyja.”

A zsidó vezetők Ábrahám fiainak mondták magukat. Az Úr azzal szembesíti most mégis őket, hogy nem Ábrahám gyermekei, hanem az ördögtől származnak. Mert amiképpen Ő azt cselekszi, amit Atyjától lát, nekik is Ábrahám cselekedeteit kellene cselekedniük, ha valóban az ő fiai.

2019. február 4., hétfő

Igehely: Jn 8:12-30; Kulcsige: 8:25 „Megkérdezték tehát tőle: Ki vagy te? Jézus így válaszolt nekik: Az, akinek kezdettől fogva mondom magamat.”

Nehéz megértetni valamit olyanokkal, akik szándékosan nem akarják azt megérteni. Az Úr többször is beszélt arról, hogy ki Ő. Ő a világ világossága. Itt a világ szó alatt az emberek világára kell gondolnunk.

2019. február 3., vasárnap

Igehely: Jn 8:1-11; Kulcsige: 8:7 „Amikor továbbra is faggatták, felegyenesedett, és ezt mondta nekik: Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.”

A sátoros ünnep véget ért, a zarándokok egy része azonban még Jeruzsálemben maradt. Az Úr ismét a tömegben található. A zavartalan, békés tanítást az írástudók és farizeusok megjelenése szakítja meg, akik egy asszonyt vezetnek Jézushoz, mert házasságtörésen érték.

2019. február 2., szombat

Igehely: Jn 7:40-53; Kulcsige: 7:50 „Ekkor Nikodémus, aki korábban már járt nála, és közülük való volt, így szólt hozzájuk: Elítéli-e az embert a mi törvényünk, míg ki nem hallgatták, és meg nem tudták tőle, hogy mit tett.”

Különböző vélemények hangzanak el még ma is Krisztus személyéről. A világ a saját bölcsességében nem fogadja el, hogy Jézus Krisztus az a szabadító, akire szüksége van. Ezért tekintenek rá sokszor csupán, mint egy tanítóra. Mások kételkednek benne.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 5Móz 15:12–18 Kulcsige: 5Móz 15:16 „De ha azt mondja neked: Nem megyek el tőled! – mert megszeretett téged és házad népét, mert jó dolga volt nálad.”

Kü­lön­bö­ző kap­cso­la­tok­ban va­gyunk jelen e vi­lág­ban. Ezek közül em­lí­tek né­há­nyat: társ, szülő, gyer­mek, test­vér vagy szol­ga és úr vi­szo­nyá­ban élünk. A Bib­li­á­nak min­den ka­te­gó­ri­á­ra meg­van a ta­ní­tá­sa, hogy a sze­re­pek ne üt­köz­ze­nek, hanem in­kább har­mo­ni­zál­ja­nak. Mint aho­gyan a te­rem­tett vi­lág­ban is meg­van az össz­hang, úgy az em­be­ri tár­sa­da­lom­ban is meg kell, hogy le­gyen. Az egy­ház­ban, Krisz­tus népe közt is nagy ennek ér­té­ke. Az Ószö­vet­ség, de az Új­szö­vet­ség is ren­del­ke­zik azok­kal a ta­ní­tá­sok­kal, amit be kell tar­ta­ni és kö­vet­ni kell.