2025. augusztus 9.,  Emőd

Mindennapi áhítatok

2019. január 31., csütörtök

Igehely: Jn 7:25-31; Kulcsige: 7:28 „Amikor Jézus a templomban tanított, hangosan kiáltva szólt: Ti ismertek engem, tudjátok is, honnan való vagyok; de én nem önmagamtól jöttem, hanem igaz az, aki engem elküldött, akit ti nem ismertek.”

Lehet tudni Krisztusról, és mégsem ismerni Őt. Így voltak vele azok a zsidók is, akiknek Krisztus személyesen hirdette Isten országának eljövetelét. Sokan názáreti Jézusnak hívták. Mások egyenesen utaltak arra, hogy az ács fia. Ismerték a róla szóló pletykákat.

2019. január 30., szerda

Igehely: Jn 7:14-24; Kulcsige: 7:17 „Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok.”

Az Úr Jézus Krisztus tanítása mindig érintette a hallgatókat. Egyesekben hitet, másokban megütközést idézett elő. Sokan vádolták Krisztust a tanításai miatt. Mások csodálkoztak, hogy miként rendelkezett azzal a bölcsességgel, ami tanításaiból kihallatszott? Ő lenne az Isten Fia?

2019. január 29., kedd

Igehely: Jn 7:1-13; Kulcsige: 7:6 „Jézus pedig így szólt hozzájuk: Az én időm még nincs itt, nektek azonban minden idő alkalmas.”

Az Úr Jézus Krisztus jövetelének célja a mi megváltásunk. Teljes földi életét ez a cél határozta meg: feláldozni magát bűneinkért, hogy általa bűnbocsánatot és életet nyerjünk. Lelkünk ellensége, Sátán mindent megtett annak érdekében, hogy a Megváltó ne vigye véghez megváltásunkat.

2019. január 28., hétfő

Igehely: Jn 6:60-71; Kulcsige: 6:63 „A Lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet.”

A hívő ember életének alapvető része a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolat. Az embernek lehet vallása, de ha nincs Krisztusa, akkor elveszett. Krisztus nélkül nincs békessége, igazi öröme, de ami a legfontosabb: igazi élete sincs.

2019. január 26., szombat

Igehely: Jn 6:32-40; Kulcsige: 6:40 „Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.”

A magyar ember étrendjéből elmaradhatatlan a kenyér. Életet,erőt ad. Lelkünk számára ugyanilyen fontos a „mennyei kenyér.” Imádkozzuk, hogy: „…mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma…”, de attól tartok, hogy csak a fizikai kenyeret kérjük Istentől.

Keresés az elmélkedések közt

2025. augusztus 9., szombat

Igehely: Péld 10:17–21 Kulcsige: Péld 10:19 „A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.”

A beszéd talán az ember egyik legellentmondásosabb képessége. Ezzel tudunk bátorítani, útba igazítani, segíteni, megnevettetni másokat és kifejezni szeretetünket. Ugyanakkor a beszédünkkel ártani is képesek vagyunk másoknak, megalázni, megsérteni, pletykálni, hazudni. Sőt olyan sebeket tudunk okozni másokban, amelyek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak be az évek során sem. Jakab így ír erről: „Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat” (Jak 3:5).