Igehely: Jn 1:15-17; Kulcsige Jn 1:16 „Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre.”
A kegyelem és igazság Jézus Krisztus által lehet a mienk! Ezeket az áldásokat Általa nyertük! Nem a törvény által!
Igehely: Jn 1:6-8; Kulcsige Jn 1:7 „Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.”
Keresztelő János a világosság első tanúja, akinek bizonyságtétele példamutató marad korszakokon át. Milyen volt az ő bizonyságtétele? (1) Nyilvános. Semmiről nem lehet bizonyságot tenni, ha hallgatunk. Keresztelő János nyíltan beszélt az Úr Jézusról.
Igehely: Jn 1:14,18; Kulcsige Jn 1:14 „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.”
A Fiú Isten testté lett, emberi formát öltött. Nem értjük, de elhisszük és elfogadjuk. Két tökéletes és különböző természet egyesült benne, egy személyben. Grotius megfogalmazásában, az Úr Jézus vallhatta: „az vagyok, aki voltam, vagyis Isten. Nem voltam az, aki vagyok, vagyis ember.
Igehely: Jn 1:9-13; Kulcsige Jn 1:11 „A saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt.”
János arról beszél, hogy a világosság eljött a világba, azért, hogy világítson a sötétségben, de „a sötétség nem fogadta be.” Az evangélium szól arról a mélységes emberi gonoszságról, belső sötétségről, amely nem csak akkor, az első karácsonykor, de most sem akarja befogadni Jézus Krisztust.
Igehely: Jn 1:1-5; Kulcsige: Jn 1:5 „A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.”
Isten gyönyörködött abban a világosságban, amit létrehozott a fizikai világban. De hadd mondjuk el, hogy sokkal jobban gyönyörködik abban, amikor egy szívben gyújthat világosságot: Mert az Isten… Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben.
Igehely: Ézs 59:9-20; Kulcsige: Ézs 59:10b „Botladozunk fényes délben, mintha alkonyat volna, olyan sötétségben vagyunk, mint a halottak.”
A rész címe: a szabadító Isten késik, mert a nép bűnös. Isten Igéje bemutatja a gonosz ember állapotát, hogy Istentől és minden jótól el van szakadva. Amikor két ember szereti egymást igazán, és mégis elválasztják őket, az szenvedéssel jár.
Igehely: 1Kor 4:14–21 Kulcsige: 1Kor 4:21 „Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”
A szeretet és a szelídség nem zárja ki az ostor, a bot – vagyis a kemény, érzelmekkel fűtött dorgálás – alkalmazását. Sőt! Vannak helyzetek, amikor ezekhez kell folyamodni, szó szerinti értelemben is. Ha ezeket az eszközöket „a szeretet karjával mozgatják” (C.H. Spurgeon), abból nem keletkezhet kár. Csak az az ember tud helyesen bánni ezekkel az eszközökkel, aki előbb önmagát fenyíti és fegyelmezi meg, aki folyamatos ostorozás alatt áll. Nekünk is mindig kezünk ügyében van a „bot”. Tudjuk-e rendeltetésszerűen használni?